Eurostat: az Európai Unióban 5,8 százalékos, Magyarországon 4,6 százalékos volt a munkanélküliség 2026 januárjában

2026. 04. 08., 13:10

A januárival megegyező mértékű, 5,8 százalékos volt 2026. februárban a munkanélküliség az Európai Unióban, a tagállamok rátái 3,2 és 10,4 százalék között szóródtak – derül ki az Eurostat tájékoztatójából.

Az Eurostat becslése szerint 2026. februárban az EU-ban élő 15–74 éves munkanélküliek száma 13,118 millió volt, 137 ezerrel több, mint egy hónappal korábban, de 18 ezerrel kevesebb, mint 2025. februárban. A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,1, a férfiak körében 5,7 százalék volt 2026 második hónapjában.

A munkanélküliségi ráta Bulgáriában, Csehországban és Lengyelországban volt a legalacsonyabb (egyaránt 3,2 százalék), Finnországban (10,4 százalék), Spanyolországban (9,8 százalék), valamint Svédországban és Görögországban (mindkettő 8,5 százalék) a legmagasabb.

Az Eurostat módszertana szerint számolt magyarországi munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt februárban; a KSH számítása szerint 4,8 százalék. A munkanélküliek száma az Eurostat szerint 220 ezer, a KSH szerint 231 ezer volt.

A 25 évnél fiatalabbak körében az uniós munkanélküliségi ráta 15,3 százalék volt 2026. februárban, ami 2,957 millió aktívan állást kereső fiatalt jelent. A fiatal munkanélküliek száma januárhoz viszonyítva 18 ezerrel, 2025. februárjához képest pedig 5 ezerrel emelkedett. Az „ifjúsági munkanélküliség” az Eurostat februári adatai szerint Németországban volt a legalacsonyabb (7,4 százalék), Spanyolországban pedig a legmagasabb (23,8 százalék). (A romániai ráta – amelyet nem ismerünk, de amelynek decemberi értéke 28,2 százalék – feltehetően februárban is a legmagasabb volt az EU-ban.)

Magyarországon az ifjúsági munkanélküliségi ráta a januári 14,0 százalékról 13,2 százalékra esett vissza 2026. februárban; a fiatal munkanélküliek száma az Eurostat becslése szerint egy hónap alatt 40 ezerről 39 ezerre csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.