Európai Parlament: „Vége lesz a valótlan és megtévesztő állítások kavalkádjának”

2023. 05. 12., 12:17

Az Európai Parlament támogatja a termékek ökocímkéinek és tartósságának a javítására, illetve a környezetbarát jellegre utaló megtévesztő állítások tilalmára vonatkozó javaslatot.

  • Csak az hivatkozhasson egy termék környezetbarát voltára, aki állításait bizonyítani is tudja.
  • Fel kell számolni a tervezett elavulás gyakorlatát.
  • Gyártófüggetlen pótalkatrészekkel és fogyóeszközökkel működő termékek kellenek.

A képviselők 544 szavazattal, 18 ellenszavazattal és 17 tartózkodás mellett elfogadták azt az irányelvjavaslatot, amely a zöld átállás kapcsán hivatott növelni a fogyasztói tudatosságot. A jogalkotói szándék szerint a szabályok egyfelől segítenek a fogyasztóknak megtalálni a valóban környezetbarát árucikkeket, másfelől arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy tartósabb és fenntarthatóbb termékeket kínáljanak – áll az Európai Parlament közleményében.

A megtévesztő hirdetések és a környezetbarát jellegre utaló elnagyolt állítások tilalma

A termékek címkéi nemegyszer megalapozatlan állításokat tartalmaznak az adott árucikkek ökológiai hatásáról, ami félrevezeti a fogyasztókat. A parlamenti szavazás nyomán a képviselők azt az álláspontot fogják képviselni az intézményközi egyeztetéseken, hogy csak azok használhassák a zöld jellegre utaló „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” vagy más „öko-” hivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják. Sokan ráadásul kizárólag kibocsátáskompenzáció alapján, azaz a kibocsátás forrásától eltérő helyen elért kibocsátáscsökkentésre hivatkozva tüntetik fel ezeket az állításokat. Az új szabályok szerint a továbbiakban erre nem lesz módjuk. Az is gyakran előfordul, hogy egy termék egészét „zöld színben” tüntetik fel, holott annak csak egy részére vagy egy aspektusára igazak az állítások. Más esetekben valótlanul jelzik a termék várható élettartamát vagy használatának lehetséges gyakoriságát. A képviselők véget vetnének ennek a megtévesztő üzleti gyakorlatnak is.

Nézetük szerint egyszerűsíteni kellene a terméktájékoztatókon, és csak hatóságok és hivatalos tanúsítási rendszerek ökocímkéit kellene engedélyezni.

Intézkedések az idő előtti elavulás ellen

A tartósság kívánalmát szem előtt tartva a Parlament be akarja tiltani a termékek hasznos élettartamának tervezett szándékos lerövidítését, illetve az áruk idő előtti elromlását előidéző dizájnt. A képviselők szerint az sem engedhető meg, hogy egy adott áru funkcionalitása korlátozott legyen abban az esetben, ha a fogyasztó más gyártó fogyóeszközeivel, pótalkatrészeivel vagy tartozékaival (például más töltőkkel vagy tintapatronokkal) használja.

A vásárlókat tájékoztatni kellene a javíthatóság esetleges korlátairól, ezzel segítve, hogy inkább a tartósabb és a könnyebben javítható termékeket válasszák. A képviselők emellett külön jótállási címke bevezetését szorgalmazzák, amelyen a törvényben előírt jótállási időszak mellett az is fel lenne tüntetve, hogy meg lehet-e ezt hosszabbítani, és ha igen, mennyi idővel. Nagyobb figyelmet kapnának így a minőségi termékek, és a vállalkozásoknak is jobban megérné a tartósságra fókuszálni.

„Az iparnak nem áll majd érdekében olyan fogyasztási cikkeket előállítani, amelyek a jótállási időszak lejártával egyből elromlanak. A vásárlókat megfelelően tájékoztatni kell a javítási lehetőségekről és költségekről. A termékcímkék információi alapján tudni fogják, hogy mely termékek tartósabbak, így azok a gyártók járnak majd jobban, amelyek hosszabb élettartamú termékeket állítanak elő. A környezetbarát jelleggel kapcsolatos valótlan és megtévesztő állítások kavalkádjának is vége lesz, ha mindent hiteles tanúsítvánnyal kell igazolni és bizonyítékokkal alátámasztani”mondta a szavazást követően a jelentéstevő, Biljana Borzan (S&D, Horvátország).

A következő lépések

Az EU Tanácsa május 3-án elfogadta, hogy milyen álláspontot képviseljen a megbeszéléseken. Ez azt jeleneti, hogy hamarosan megkezdődhetnek az új szabályokat rögzítő irányelv végleges szövegével kapcsolatos egyeztetések a Parlament és a tagországok között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS