Európai Parlament: ne lehessen „kívülről” torzítani az uniós versenyt!

2022. 11. 11., 17:19

Az Európai Parlament által jóváhagyott új jogszabály szerint az unión kívüli államok által adott támogatások nem torzíthatják az egységes piacon zajló versenyt.

  • Az Európai Parlament által jóváhagyott új jogszabály szerint az unión kívüli államok által adott támogatások nem torzíthatják az egységes piacon zajló versenyt.

Az 598 szavazattal, öt ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadott új rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy megvizsgálja az unión kívüli állami szervek által az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatásokat. Ha úgy találja, hogy azok piactorzító hatásúak, akkor jogorvoslati intézkedéseket vezethet be, így megakadályozhatja, hogy a például kamatmentes hitellel, a költségeknél alacsonyabb áron nyújtott finanszírozással, kedvezményes adózással vagy közvetlen állami támogatással segített válallatok uniós versenytársaiknál kedvezőbb ajánlatot nyújthassanak be uniós közbeszerzéseken, vagy fúziók és felvásárlások esetén.

A rendelet egy régóta fennálló szabályzási hézagot számol fel: míg az uniós tagállamok régóta csak szigorú szabályok mellett nyújthatnak állami támogatást, eddig semmilyen szabály nem vonatkozott az unión kívüli államok által biztosított támogatásra.

Az EU kifejezetten nyitott gazdaság: a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörüléseként a világkereskedelem 16 százalékáért felelős, 2021-ben pedig 117 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetés célpontja volt. Egyre gyakrabban előfordul azonban, hogy uniós vállalatok felvásárlását külföldi állami támogatások segítették, amelyek befektetési döntésekre is hatással voltak és a tisztességes verseny kárára torzították a szolgáltatások kereskedelmét – emlékeztet az Európai Parlament közleménye.

Az új szabályok értelmében a vállalatoknak akkor kell értesíteniük az Európai Bizottságot a tervezett fúziókról és felvásárlásokról, ha az érintett felek bármelyike legalább 500 millió eurós forgalmat bonyolít az Unióban és a külföldi pénzügyi hozzájárulás mértéke meghaladja az 50 millió eurót. A Bizottság akkor is megvizsgálja a közbeszerzéseken indulókat, ha a közbeszerzés értéke legalább 250 millió euró.

„Ma egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy végre felszámoljuk azt a szabályozatlan helyzetet, amely az Unió piacán a szigorú állami támogatási szabályoknak engedelmeskedő európai cégeket a nagyvonalú külföldi támogatást gátak nélkül kihasználó külföldi versenytársakkal állította szembe. A rendelet – amely a parlamenti tárgyalóknak köszönhetően az Unión kívüli országokkal folytatott párbeszédre is lehetőséget nyújt – újabb eszközt jelent az Európai Bizottság számára a káros állami támogatások világszerte terjedő versenyének megfékezésére. Az új eszköz hitelessége és hatékony végrehajtása most kizárólag attól függ, hogy milyen emberi erőforrást szánunk rá – ideje tettekkel alátámasztani az ígéreteinket” – mondta Christophe Hansen (EPP, Luxemburg) jelentéstevő.

A jogszabály (a tagállamokat tömörítő Tanács várhatóan november 28-i hivatalosan jóváhagyása után) 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követően lép hatályba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS