Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az emberi jogok és környezeti hatásokra vonatkozó szabályok vállalati szabályozásba történő integrálására vonatkozóan.
Az új szabályok szerint a vállalatoknak meg kell előzniük, csökkenteniük vagy véget kell vetniük tevékenységeik negatív következményeit az emberi jogokra és a környezetre, mint például a gyermekmunka, a rabszolgaság, a környezetszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése. Elemezniük kell az értékláncukban szereplő partnereik működésének kihatását is az emberi jogokra és a környezetre, beleértve a beszállítókat, a szállítókat, a terjesztési és értékesítési partnereket – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A szabályok az EU-ban működő, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és éves szinten 40 millió eurónál nagyobb forgalmú cégekre és 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 150 millió eurót meghaladó forgalmú anyavállalataikra vonatkoznak. Az EU-n kívüli vállalatok, amennyiben éves forgalmuk több mint 150 millió euró – és amiből legalább 40 millió az EU-n belülről származik – szintén a szabályozás alá tartoznának.
A cégeknek egy átmeneti tervet kell majd készíteniük, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra csökkentsék. Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetén a terv céljainak megvalósítása hatással lesz az igazgatók változtatható díjazására (pl. bónuszok). Az új szabályozás szerint a vállalatoknak fel kell venni a kapcsolatot azokkal, akikre hatással van tevékenységük (beleértve az emberi jogi és környezetvédelmi aktivistákat is). Be kell vezetniük egy panasztételi rendszert és rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a gondossági eljárásaik hatékonyságát. Az Európai Egységes Hozzáférési Ponton (ESAP) hozzáférhetővé kell tenni a cég köteles gondossági szabályzatát, a befektetők könnyebb hozzáférése érdekében.
A szabályokat be nem tartó vállalatok a globális forgalmuk 5%-ig terjedő pénzbírsággal lennének büntethetők a nemzeti felügyeleti szervek által. A szankciók közé tartozik az adott vállalat nyilvános megnevezése, termékeinek piacról történő bevonása is. Az EU-n kívüli, szabályszegő cégek nem vehetnek részt az uniós közbeszerzéseken.
A szöveg szerint az új szabályok 3 vagy 4 év múlva lépnek életbe, a cégek nagysága és forgalma szerint. A kisebb cégek még egy évre kérhetnek halasztást.
Hat éven belül a Bizottság az irányelvet előírássá alakítja át, amellyel egyenlő esélyű versenyt tesz lehetővé az egységes piacon.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”