„Európai Egyetemek”: négy új szövetség kezdheti meg az együttműködést

2022. 07. 28., 10:27

Az Európai Bizottság közzétette az „Európai Egyetemek” kezdeményezésre vonatkozó 2022-es felhívás eredményeit: az Erasmus+ programból származó 272 millió eurós rekordköltségvetésből 16 meglévő európai egyetem továbbra is támogatásban részesül, négy új szövetség pedig megkezdheti együttműködését.

A 2020-ban kiválasztott 24 szövetséggel együtt a programban így jelenleg összesen 44 európai egyetemmel 340 felsőoktatási intézmény vesz részt 31 ország fővárosaiban és távoli régióiban. Az „európai egyetemek” olyan európai felsőoktatási intézmények szövetségei, amelyek a diákok, az oktatók és a társadalom érdekében együttműködnek az oktatás, a kutatás és az innováció terén. 

A magyar felsőoktatási intézmények közül egy-egy most kiválasztott szövetségben szerepel a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az ELTE és a Neumann János Egyetem.

Margarítisz Szhinász alelnök így nyilatkozott: „Ha külön-külön vizsgáljuk meg az európai felsőoktatási intézményeket, láthatjuk, hogy mindegyikük önálló tudás- és innovációs központ. Ezek összekapcsolása és transznacionális szövetségek létrehozása révén lehetővé tesszük számukra, hogy a tudás európai bajnokaivá váljanak; további növekedjenek az oktatás, a kutatás és az innováció terén folytatott együttműködés révén. Meggyőződésem, hogy az európai egyetemek együtt új szintre emelik az európai felsőoktatást. Szívből gratulálok minden sikeres pályázónak.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A mai napon közelebb kerülünk ahhoz, hogy megvalósítsuk az európai felsőoktatási ágazatra vonatkozó elképzelésünket: az egyetemek közötti, határokon és tudományágakon átnyúló kampuszokat, ahol a diákok, az oktatók és a kutatók Európa minden tájáról akadálytalan mobilitást élvezhetnek, és együtt új ismereteket hozhatnak létre. Büszke vagyok arra, hogy az Erasmus+ programmal több és hosszabb távú finanszírozást tudunk biztosítani a szövetségek számára, és hogy inkluzív megközelítést biztosítunk, lehetőséget adva a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy csatlakozzanak a meglévő szövetségekhez vagy új szövetségeket hozzanak létre.”

Minden szövetség legfeljebb 14,4 millió eurós költségvetést kap az Erasmus+ programból négy évre. Ez jelentős növekedést jelent a korábbi Erasmus+ pályázati felhívásokban szereplő három évre vonatkozó maximum 5 millió euróhoz képest.

Az Erasmus+ Európai Egyetemek 2022. évi pályázati felhívása két téma köré szerveződött: egyrészt fenntartható finanszírozást kínált a felsőoktatási intézmények már meglévő sikeres szövetségei számára hosszú távú jövőképük megvalósítása érdekében. A korábbi 16 sikeres szövetség mintegy 30 új felsőoktatási intézményre bővült. Másrészt a felhívás Európa-szerte támogatta olyan új európai egyetemek létrehozását, amelyek közös stratégiai elképzelések mentén egyesítik a különböző felsőoktatási intézményeket.

A 2020-ban kiválasztott 24 szövetséggel együtt a programban jelenleg összesen 44 európai egyetemben 340 felsőoktatási intézmény vesz részt 31 ország fővárosaiban és távoli régióiban, valamennyi uniós tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában, Szerbiában és Törökországban. Az Erasmus+ 2022-es pályázati felhívásának újdonsága, hogy a szövetségek immár beogadhatnak társult partnereket a bolognai folyamat országaiból, többek között Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Svájcból. Ezenfelül a nem kormányzati szervezetektől kezdve a vállalkozásokon és városokon át a helyi és regionális önkormányzatokig terjedő mintegy 1300 társult partnerrel való partnerség révén az európai egyetemek jelentősen növelhetik a felsőoktatás minőségét és hatókörét.

2022 őszén a Bizottság elindítja a következő Erasmus+ pályázati felhívást azzal a céllal, hogy finanszírozást nyújtson a meglévő szövetségeknek és új szövetségeket hozzon létre.

„Európai egyetemek”

Az európai egyetemek átlagosan kilenc felsőoktatási intézmény transznacionális szövetségei, amelyek különböző típusú intézményeket (például általános és kutatóegyetemeket, alkalmazott tudományokat oktató egyetemeket, felsőfokú műszaki oktatási intézményeket, művészeti iskolákat és felsőfokú szakképzési intézményeket) foglalhatnak magukban, és Európa-szerte széles földrajzi területet ölelnek fel.

Ezek az intézmények együtt Európa-szerte új utakat keresnek az oktatás, a kutatás és az innováció terén folytatott hosszú távú strukturális, fenntartható és rendszerszintű együttműködéshez. Olyan hallgatóközpontú tanterveket kínálnak közösen a közös kampuszokon, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európa minden tájáról érkező diákok, oktatók és kutatók akadálytalan mobilitást élvezhessenek.

Idővel az európai egyetemek egyre több kart, osztályt, munkatársat és diákot fognak összekapcsolni, valamint kihívásalapú és transzdiszciplináris megközelítéseken alapuló innovatívabb pedagógiai módszereket kínálnak, több közös programot hajtanak végre, egyre inkluzívabbak lesznek és nagyobb mértékben vonják be közösségeiket.

Az Európai Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló törekvések részét képező „Európai Egyetemek” kezdeményezést a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt terjesztette az Európai Unió vezetői elé.

Az egyetemekre vonatkozó európai stratégia azt a célt tűzi ki, hogy 2024 közepéig 60 európai egyetemet támogasson, amelyekben több mint 500 felsőoktatási intézmény vesz részt. Erre a célra a jelenlegi, 2021–2027-es programozási időszakban az Erasmus+ keretében rekordösszeget, 1,1 milliárd eurót irányoztak elő az európai egyetemek támogatására. Az európai egyetemek kutatási dimenziójának támogatását a Horizont Európa keretében megvalósuló európai kiválósági kezdeményezés fogja fedezni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.