Európai Bizottság: a téli lassulás után újra lendületet kaphat a növekedés

Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a világjárvány előtti szintet, és az előrejelzések szerint 2022 végére valamennyi tagállam teljesíteni fogja ezt a mérföldkövet ­– olvasható az Európai Bizottság jelentésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos (képünkön) így nyilatkozott: „Ezen a télen több ellenszél is hűtötte Európa gazdaságát: az omikron variáns gyors terjedése, a gyorsan emelkedő energiaárak és az ellátási lánc tartós zavarai által vezérelt infláció további emelkedése. Mivel várhatóan ezek az ellenszelek fokozatosan enyhülnek, arra számítunk, hogy a növekedés már idén tavasszal újra felgyorsul. Az árnyomás valószínűleg erős marad nyárig, majd az előrejelzések szerint az infláció csökkenni fog, amint mérséklődik az energiaárak növekedése és enyhülnek a kínálati oldal szűk keresztmetszetei. A bizonytalanság és a kockázatok azonban továbbra is magasak.”

Újra lendületet kap a gazdasági növekedés

A gazdasági tevékenység erőteljes fellendülése tavaly tavasszal kezdődött és kora őszig nem mérséklődött. A növekedés üteme a becslések szerint 2021 utolsó negyedévében 0,4 százalékra lassult az előző negyedévi 2,2 százalékról. Bár a 2021. őszi gazdasági előrejelzés is lassulással számolt azt követően, hogy az uniós gazdaság 2021 harmadik negyedévére visszaállt a világjárvány előtti kibocsátási szintre, ez a lassulás az előrejelzettnél nagyobb mértékű volt, mivel egyre erőteljesebb ellenszelet kapott a növekedés, ami a Covid19-fertőzések megugrásával, a magas energiaárakkal és a kínálati oldal folytatódó zavaraival magyarázható.

A növekedést továbbra is a világjárvány alakítja, és számos uniós országra nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerek fokozott terhelése és a betegségek, elővigyázatossági karanténok vagy gondozási feladatok következtében kialakuló munkaerőhiány miatt. A logisztika és az ellátás terén kialakult szűk keresztmetszetek – többek között a félvezetők és egyes fémáruk hiánya – legalább az év első felében várhatóan továbbra is visszafogják majd a termelést. Végül, de nem utolsósorban, most úgy tűnik, hogy az energiaárak az őszi előrejelzésben vártnál hosszabb ideig magasak maradnak, és ezáltal tovább fékezik a gazdaságot és nagyobb inflációs nyomást gyakorolnak.

Ez az előrejelzés azt feltételezi, hogy a jelenlegi fertőzéshullám nem terheli meg tartósan a gazdaságot. A gazdasági tevékenység várhatóan visszanyeri lendületét, amint normalizálódnak az ellátási feltételek és mérséklődik az inflációs nyomás. A rövid távú zavaroktól eltekintve a jelenlegi expanziós szakasz alapjai továbbra is erősek. A folyamatosan javuló munkaerőpiac, a háztartások jelentős megtakarításai, a még mindig kedvező finanszírozási feltételek, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes körű alkalmazása egyaránt hosszú távú és erőteljes expanziós szakasz fenntartását szolgálja.

Az inflációs kilátások felfelé módosulnak

Az inflációs előrejelzést az őszi előrejelzéshez képest jelentősen felfelé módosították. Ez – a magas energiaárak hatásai mellett – azt is tükrözi, hogy ősz óta az egyéb árukategóriák egyre szélesebb körére nehezedik inflációs nyomás.

Miután az euróövezet inflációja az elmúlt év negyedik negyedévében 4,6 százalékos rekordmagasságot ért el, az előrejelzések szerint 2022 első negyedévében 4,8 százalékon tetőzik majd, és az év harmadik negyedévéig 3 százalék felett marad. A kínálati korlátokból és a magas energiaárakból eredő nyomás enyhülésével az infláció várhatóan 2,1 százalékra csökken az év utolsó negyedévében, mielőtt 2023-ban az Európai Központi Bank 2 százalékos célkitűzése alá süllyedne.

Az előrejelzés szerint az euróövezeti infláció a 2021. évi 2,6 százalékról 2022-ben 3,5 százalékra (a teljes EU-ban 2,9 százalékról 3,9 százalékra) emelkedik, majd 2023-ban 1,7 százalékra (a teljes EU-ban 1,9 százalékra) csökken.

A bizonytalanság és a kockázatok továbbra is magasak

Bár a világjárvány gazdaságra gyakorolt hatása idővel gyengült, a járvány megfékezésére irányuló, folyamatban lévő intézkedések és az elhúzódó munkaerőhiány fékezhetik a gazdasági tevékenységet, és a kritikus ellátási láncok működését a vártnál hosszabb ideig is nehezíthetik. Ezzel szemben a rövid távon gyengébb keresletnövekedés segíthet abban, hogy a kínálat szűk keresztmetszetei a feltételezettnél valamivel korábban megszűnjenek.

Ami a pozitívumokat illeti, a háztartások kereslete a vártnál erőteljesebben növekedhet, amint azt már a gazdaságok 2020. évi újraindításakor is tapasztaltuk, továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által előmozdított beruházások erősebben ösztönözhetik a gazdaságot.

Az infláció a vártnál magasabb lehet, ha a költségnyomást végül az előrejelzettnél nagyobb mértékben hárítják át a termelői árakról a fogyasztói árakra, ami felerősíti a másodlagos hatások kockázatát.

A kelet-európai geopolitikai feszültségek jelentősen súlyosbítják a növekedési és inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat.