Európai Bizottság: „a korrupció komoly aggályt jelent”

Az EU-n belül a polgárok korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló 2023. évi Eurobarométer tematikus felmérés például azt jelzi, hogy a polgárok és a vállalkozások növekvő többsége (70 százalék) gondolja azt, illetve az EU-n belül a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a vállalkozások egyre nagyobb többsége (65 százalék) véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országukban.  Az európaiak egyre szkeptikusabbak a korrupció leküzdésére irányuló nemzeti erőfeszítésekkel kapcsolatban, és mintegy 67 százalékuk gondolja úgy, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nem kezelik megfelelően – sorolja az adatokat az Európai Bizottság közleménye.

Számos tagállam hozott intézkedéseket, összhangban a 2022. évi jogállamisági jelentés korrupció elleni fellépésre vonatkozó ajánlásaival. Több tagállam hajtott végre büntetőjogi reformokat a korrupció elleni küzdelem megerősítése érdekében. Egyes tagállamok továbbra is a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és elítélések terén elért eredményeikre építettek, néhány tagállam pedig további források és szakosítás révén lépéseket tett a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére.

Ami a megelőzést illeti, több tagállam aktualizálta a meglévő korrupcióellenes stratégiáit és cselekvési terveit, illetve jelenleg is zajlik azok felülvizsgálata. Más tagállamok lépéseket tettek a feddhetetlenségi keretek – például magatartási kódexek vagy a lobbitevékenységre vonatkozó szabályok – megerősítésére. Az idei ajánlások a megelőzési keretek – például a lobbitevékenységre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok – megerősítésével, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosításával állnak kapcsolatban.

A köztisztviselők a tagállamok többségében kötelesek vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, ezek azonban a közzétett információk köre, átláthatósága és hozzáférhetősége, valamint az ellenőrzés és a végrehajtás szintje és hatékonysága tekintetében eltérőek. Egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasak, és még mindig hiányoznak a meggyőző eredmények, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek esetében. Annak érdekében, hogy Unió-szerte koherensebben és hatékonyabban lehessen fellépni a korrupcióval szemben, a Bizottság 2023 májusában javaslatot tett a korrupcióra vonatkozó új uniós szintű jogszabályra.

Magyarország: nem színjeles a bizonyítvány

A jelentés Magyarországról szóló fejezetének összefoglalójában a korrupcióval kapcsolatban ez áll:

• Magyarország az uniós kondicionalitási eljárásra válaszul számos releváns korrupcióellenes reformot vezet be, többek között a 2023–2025 közötti időszakra új nemzeti korrupcióellenes stratégiát dolgozott ki, és létrehozta az új Integritás Hatóságot az uniós források felhasználásának jobb felügyelete érdekében.
• Azok az ügyészi határozatok, amelyek a korrupciós esetek kivizsgálásának vagy büntető eljárás alá vonásának mellőzéséről szólnak, mostantól bírósági határozattal felülvizsgálhatók, bár az ilyen határozatok még mindig nem kötelező erejűek.
• Noha néhány új, magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügy vádemelési és ítélethozatali szakba ért, a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
• Csak némi előrelépés történt a vagyonnyilatkozatok terén amiatt, hogy jogszabály-módosításoknak köszönhetően csökkentek a köztisztviselők nyilatkozattételi kötelezettségei és hiányzik a szisztematikus nyomon követés.
• Nem vezettek be módosításokat a lobbitevékenység és a forgóajtó-jelenség reformja érdekében, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártokat és a kampányfinanszírozást illetően.
• A Tanács több programban is ideiglenesen felfüggesztette az uniós alapokból származó költségvetési kötelezettségvállalásokat, és a további korrupcióellenes reformok bevezetéséig és végrehajtásáig megtiltotta új jogi kötelezettségvállalások megkötését a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott szervezetekkel.

A jogállamiság magyarországi helyzetét értékelő (magyar nyelvű) bizottsági jelentés itt érhető el, és alább is letölthető.