Eurobarométer: fiatal, Európa-párti választópolgárok, egyértelmű elvárásokkal

2019. 07. 16., 15:30

Az Európai Parlament bemutatta a választások utáni Eurobarométer közvélemény-kutatás első eredményeit.

Jelentősen nőtt a fiatal, Európa-párti szavazók részvételi aránya a 2019-es európai választáson: ezt mutatja a 28 tagállamban végzett, részletes Eurobarométer felmérés. A választások utáni hetekben lezajló közvélemény-kutatáson szerte az EU-ban közel 28 ezren válaszoltak a választási részvételükkel és az őket a szavazásra sarkalló okokkal kapcsolatos kérdésekre.

Az Eurobarométer felmérés ma közzétett első eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unió támogatottsága az 1983 óta mért legmagasabb szinten áll. A választások előtti felmérések eredményeit megerősítve a válaszadók 68 százaléka vélekedett úgy, hogy országának előnyére vált az uniós tagság (egy százalékpontos növekedés a 2019 február-márciusi adatokhoz képest).

Számít a véleményem

Az EU demokratikus legitimációja szempontjából még jelentősebb, hogy meredeken emelkedett azoknak az aránya, akik úgy gondolják, számít a véleményük az EU-ban. A kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka gondolja így, ez hét százalékpontos növekedés 2019 márciusához képest, és a legmagasabb eredmény azóta, hogy az Eurobarométer felmérés 2002-ben először vizsgálta ezt a kérdést.

„Az állampolgárok elsősorban azért vettek részt ezen a választáson, mert szilárdan támogatják az uniót, és meg vannak győződve arról, hogy számít a véleményük az EU-ban” – mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.

A 2019-es európai választásokon nyolc százalékponttal, 50,6 százalékra emelkedett a részvételi arány, ez 1994 óta a legmagasabb adat. Ráadásul 1979 óta most először fordult meg a részvételi arány csökkenő tendenciája. A legnagyobb növekedést Lengyelországban (+22 százalékpont), Romániában (+19 százalékpont), Spanyolországban (+17 százalékpont), Ausztriában (+15 százalékpont) és Magyarországon (+14 százalékpont) mérték.

50 százalékkal nőtt a fiatalok részvételi aránya

A felmérés eredményei szerint a részvételi adatok Európa fiatal szavazóinak és az első választóknak köszönhetően emelkedtek: a 16/18-24 éves korosztály 42 százaléka válaszolta azt, hogy részt vett az európai választásokon. 2014-ben csak 28 százalék volt az arány a fiatalok körében, a növekedés tehát 50 százalékos. Hasonlóan erős volt a részvételi arány a 25-39 éves korcsoportban: 12 százalékponttal, 35-ről 47 százalékra nőtt 2014-hez képest. A fiatalok és első választók részvételi arányának növekedése magasabb volt, mint bármely másik korcsoportban.

Miért szavaztak? Állampolgári kötelességérzetből, támogatni akarták Európát – és mert a dolgok megváltozhatnak

A felmérés azt is vizsgálta, hogy miért mentek el szavazni a választók a 2019-es európai választásokon. A leggyakrabban említett ok a polgári kötelességérzet: a válaszadók 52 százaléka választotta ezt a felsorolt okok közül, ez pedig 11 százalékpontos növekedést jelent 2014-hez viszonyítva. Hasonlóan magas a növekedés 2014-gyel összevetve azok arányában, akik azért szavaztak, mert támogatják az EU-t (25 százalék, +11 százalékpont), vagy mert úgy érezték, hogy szavazatukkal változást érhetnek el (18 százalék, +6 százalékpont).

„Az Európai Parlament és az európai parlamenti választások a polgárok demokratikus létének szerves részévé váltak. Ez a választás mégis több volt, mint az állampolgári kötelesség megnyilvánulása. A választópolgárok azért szavaztak, mert támogatják az EU-t, mert hisznek abban, hogy szavazatukkal meg tudnak változtatni dolgokat. Az Európai Parlamentnek pedig most meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak” – hangsúlyozta Sassoli elnök.

27 tagállamban a választók leginkább azért szavaztak, mert polgári kötelességként tekintettek a részvételre. 2014-hez képest 2019-ben mind a 28 tagállamban többen nevezték meg az okok között - és nevezték meg az első helyen - azt, hogy támogatják az EU-t. A növekedés Németországban (39 százalék, +14 százalékpont), Írországban (27 százalék, 15 százalékpont), Olaszországban (23 százalék, 14 százalékpont), és Spanyolországban (23 százalék, +15 százalékpont) volt a legnagyobb.

A választások után készült Eurobarométer felmérés kiterjedt arra is, hogy milyen témákat tartottak a választók döntőnek a szavazás során. A leggyakrabban említett témák a gazdaság és növekedés (44 százalék), a klímaváltozás (37 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37 százalék) voltak. A választókat leginkább foglalkoztató kérdések közé emelkedett (36 százalék) az is, „ahogy az EU-nak a jövőben működnie kellene”. A válaszadók 16 országban a gazdaságot és növekedést nevezték meg a legfontosabb témaként, nyolc országban pedig a klímaváltozás került az első helyre.

„Gazdasági reformok, klímaváltozás, az EU jövője és az emberi jogok védelme: mind kulcsfontosságú témák az Európai Parlamentben. Ezek azok a területek, ahol az elmúlt években már értünk el változást, és ahol továbbra is határozottan képviseljük a választópolgárok elvárásait” – mondta Sassoli elnök.

A választások utáni felmérést a Kantar készítette az Európai Parlament számára, a 91.5-es számú Eurobarométer kutatásként, 27.464 fő személyes megkérdezésével, az Európai Unió 28 tagállamában, a 15 éves vagy annál idősebb korú lakosság körében. A választásokkal kapcsolatos kérdéseket a választókorú, 18 (Ausztriában és Máltán 16, Görögországban 17) év feletti lakosságra korlátozták. A felmérés 2019. június 7. és 26. között készült. A teljes jelentést, a részletes eredményeket és adatokat 2019 szeptemberében teszi közzé az Európai Parlament.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS