Eurobarométer: fiatal, Európa-párti választópolgárok, egyértelmű elvárásokkal

2019. 07. 16., 15:30

Az Európai Parlament bemutatta a választások utáni Eurobarométer közvélemény-kutatás első eredményeit.

Jelentősen nőtt a fiatal, Európa-párti szavazók részvételi aránya a 2019-es európai választáson: ezt mutatja a 28 tagállamban végzett, részletes Eurobarométer felmérés. A választások utáni hetekben lezajló közvélemény-kutatáson szerte az EU-ban közel 28 ezren válaszoltak a választási részvételükkel és az őket a szavazásra sarkalló okokkal kapcsolatos kérdésekre.

Az Eurobarométer felmérés ma közzétett első eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unió támogatottsága az 1983 óta mért legmagasabb szinten áll. A választások előtti felmérések eredményeit megerősítve a válaszadók 68 százaléka vélekedett úgy, hogy országának előnyére vált az uniós tagság (egy százalékpontos növekedés a 2019 február-márciusi adatokhoz képest).

Számít a véleményem

Az EU demokratikus legitimációja szempontjából még jelentősebb, hogy meredeken emelkedett azoknak az aránya, akik úgy gondolják, számít a véleményük az EU-ban. A kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka gondolja így, ez hét százalékpontos növekedés 2019 márciusához képest, és a legmagasabb eredmény azóta, hogy az Eurobarométer felmérés 2002-ben először vizsgálta ezt a kérdést.

„Az állampolgárok elsősorban azért vettek részt ezen a választáson, mert szilárdan támogatják az uniót, és meg vannak győződve arról, hogy számít a véleményük az EU-ban” – mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.

A 2019-es európai választásokon nyolc százalékponttal, 50,6 százalékra emelkedett a részvételi arány, ez 1994 óta a legmagasabb adat. Ráadásul 1979 óta most először fordult meg a részvételi arány csökkenő tendenciája. A legnagyobb növekedést Lengyelországban (+22 százalékpont), Romániában (+19 százalékpont), Spanyolországban (+17 százalékpont), Ausztriában (+15 százalékpont) és Magyarországon (+14 százalékpont) mérték.

50 százalékkal nőtt a fiatalok részvételi aránya

A felmérés eredményei szerint a részvételi adatok Európa fiatal szavazóinak és az első választóknak köszönhetően emelkedtek: a 16/18-24 éves korosztály 42 százaléka válaszolta azt, hogy részt vett az európai választásokon. 2014-ben csak 28 százalék volt az arány a fiatalok körében, a növekedés tehát 50 százalékos. Hasonlóan erős volt a részvételi arány a 25-39 éves korcsoportban: 12 százalékponttal, 35-ről 47 százalékra nőtt 2014-hez képest. A fiatalok és első választók részvételi arányának növekedése magasabb volt, mint bármely másik korcsoportban.

Miért szavaztak? Állampolgári kötelességérzetből, támogatni akarták Európát – és mert a dolgok megváltozhatnak

A felmérés azt is vizsgálta, hogy miért mentek el szavazni a választók a 2019-es európai választásokon. A leggyakrabban említett ok a polgári kötelességérzet: a válaszadók 52 százaléka választotta ezt a felsorolt okok közül, ez pedig 11 százalékpontos növekedést jelent 2014-hez viszonyítva. Hasonlóan magas a növekedés 2014-gyel összevetve azok arányában, akik azért szavaztak, mert támogatják az EU-t (25 százalék, +11 százalékpont), vagy mert úgy érezték, hogy szavazatukkal változást érhetnek el (18 százalék, +6 százalékpont).

„Az Európai Parlament és az európai parlamenti választások a polgárok demokratikus létének szerves részévé váltak. Ez a választás mégis több volt, mint az állampolgári kötelesség megnyilvánulása. A választópolgárok azért szavaztak, mert támogatják az EU-t, mert hisznek abban, hogy szavazatukkal meg tudnak változtatni dolgokat. Az Európai Parlamentnek pedig most meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak” – hangsúlyozta Sassoli elnök.

27 tagállamban a választók leginkább azért szavaztak, mert polgári kötelességként tekintettek a részvételre. 2014-hez képest 2019-ben mind a 28 tagállamban többen nevezték meg az okok között - és nevezték meg az első helyen - azt, hogy támogatják az EU-t. A növekedés Németországban (39 százalék, +14 százalékpont), Írországban (27 százalék, 15 százalékpont), Olaszországban (23 százalék, 14 százalékpont), és Spanyolországban (23 százalék, +15 százalékpont) volt a legnagyobb.

A választások után készült Eurobarométer felmérés kiterjedt arra is, hogy milyen témákat tartottak a választók döntőnek a szavazás során. A leggyakrabban említett témák a gazdaság és növekedés (44 százalék), a klímaváltozás (37 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37 százalék) voltak. A választókat leginkább foglalkoztató kérdések közé emelkedett (36 százalék) az is, „ahogy az EU-nak a jövőben működnie kellene”. A válaszadók 16 országban a gazdaságot és növekedést nevezték meg a legfontosabb témaként, nyolc országban pedig a klímaváltozás került az első helyre.

„Gazdasági reformok, klímaváltozás, az EU jövője és az emberi jogok védelme: mind kulcsfontosságú témák az Európai Parlamentben. Ezek azok a területek, ahol az elmúlt években már értünk el változást, és ahol továbbra is határozottan képviseljük a választópolgárok elvárásait” – mondta Sassoli elnök.

A választások utáni felmérést a Kantar készítette az Európai Parlament számára, a 91.5-es számú Eurobarométer kutatásként, 27.464 fő személyes megkérdezésével, az Európai Unió 28 tagállamában, a 15 éves vagy annál idősebb korú lakosság körében. A választásokkal kapcsolatos kérdéseket a választókorú, 18 (Ausztriában és Máltán 16, Görögországban 17) év feletti lakosságra korlátozták. A felmérés 2019. június 7. és 26. között készült. A teljes jelentést, a részletes eredményeket és adatokat 2019 szeptemberében teszi közzé az Európai Parlament.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-26 10:35:00
Nem vesztik hatályukat 2022. július 1-jével Áfa tv. azon rendelkezései, amelyek jelenleg fordított adózást írnak elő a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és acélipari termékkör értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS