Eurobarométer-felmérés: egyre több európai vállalat használ mesterséges intelligenciát

Eurobarométer-felmérés: egyre több európai vállalat használ mesterséges intelligenciát
2026. 10. 16., 12:05

Egy friss Eurobarométer-felmérés szerint az európai kkv-k több mint kétötöde használ mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, leggyakrabban az ügyfélszolgálat és a kapcsolattartás területén.

Ötből 3 vállalat már használ AI- vagy AM-eszközöket
A felmérés szerint a megkérdezett európai kis- és középvállalkozások, valamint „közepes piaci tőkeértékű” (mid-cap) vállalatok 42 százaléka már használ mesterséges intelligenciát és algoritmikus irányítást (AM), többségük korlátozott és kísérleti jelleggel. További 21 százalék tervezi a jövőben AM- és AI-eszközök bevezetését – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Algoritmikus irányítás”
Az algoritmikus irányítás (algorithmic management, AM) vagy az automatizált rendszerek olyan digitális rendszereket jelentenek, amelyek segítik a vezetőket a munkaerő megszervezésében, és/vagy támogatják a feladatokkal, a beosztással, a teljesítménnyel vagy a létszámgazdálkodással kapcsolatos döntéseiket. Ezek a rendszerek működhetnek mesterséges intelligenciával és magukban foglalják mind a döntéshozatalt automatizáló eszközöket, mind az ajánlásokat tévő eszközöket, miközben a végső döntést ember hozza meg.

Alkalmazási területek
Az ügyfélszolgálaton és a kapcsolattartáson túl (47 százalék) az AI-t és az algoritmikus irányítást a megkérdezett vállalkozások 36 százaléka teljesítmény és a termelékenység nyomon követésére is használja. A logisztika, a tervezés és a személyzeti beosztás (30 százalék) szintén gyakori felhasználási terület.

Miért előnyös az AI?
Emellett ezen európai vállalatok egyértelmű többsége (61 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia használata segíti őket a döntéshozatalban. A megkérdezett cégek 75 százaléka véli úgy, hogy az MI és az algoritmikus irányítás javítani fogja a munka minőségét. A legtöbb vállalat (90 százalék) szerint az ember hozza meg a döntéseket, és a döntések mindössze 2 százaléka teljesen automatizált.

Mi akadályozza a bevezetést?
A felmérés alapján a magas beruházási költségek (50 százalék), a jogbizonytalanság (49 százalék) és a szakértelem hiánya (48 százalék) továbbra is a szélesebb körű elterjedés fő akadályai. A vállalatok csaknem fele (49 százalék) nem bízik a mesterséges intelligenciában vagy az automatizált rendszerekben a munkaerővel vagy a személyzeti ügyekkel kapcsolatos döntések terén.

Hogyan látta Európa az AI-t két éve?
Egy 2025 februárjában a mesterséges intelligenciáról készült felmérés szerint Európában a legtöbb ember úgy véli, hogy a digitális technológiák – beleértve a mesterséges intelligenciát is – pozitív hatással vannak a munkájukra, a gazdaságra, a társadalomra és az életminőségre. Az európaiak 62 százaléka tekint pozitívan a robotokra és az AI-re a munkahelyen, 70 százalékuk pedig úgy véli, hogy ez javítja a termelékenységet. Míg a többség támogatja a robotok és az AI használatát a munkahelyi döntéshozatalban, az európaiak 84 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia gondos irányítást igényel a magánélet védelme és a munkahelyi átláthatóság biztosítása érdekében.

Mit mondanak a biztosok?
„A mesterséges intelligencia megváltoztatja az emberek munkáját és azt, ahogyan a vállalatok az alkalmazottaikat irányítják. Tízből három vállalat a munka minőségének javulását várja. Ahhoz, hogy ez az optimizmus jobb munkakörülményekben is megnyilvánuljon, az emberek készségeibe való befektetésre, a munkavállalói jogok védelmére és a dolgozókat érintő döntések emberi felügyeletére van szükség” – mondta Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és készségekért, a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök. „Az európai vállalatok biztonságosan integrálhatják a mesterséges intelligenciát termelékenységük és szolgáltatásaik minőségének növelése érdekében. Végső soron ez fogja meghatározni, hogy ki nyeri meg valóban az AI-ért folyó versenyt” – tette hozzá Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS