EU elleni propaganda: „egyre fejlettebb fegyvereket vetnek be ellenünk”

2019. 03. 14., 16:16

Az EU ellen irányuló ellenséges propaganda negatívan befolyásolhatja a közelgő európai választásokat. Anna Fotyga képviselő arról beszélt, hogyan lehet ezt megakadályozni.

Március 13-án az Európai Parlament képviselői megszavazták azt a jelentéstervezetet, amely szerint a félretájékoztatás egyre nagyobb teret kap, és az új eszközöknek, például privát üzenetet küldő appoknak, keresőoptimalizálásnak, manipulált hangoknak vagy képeknek köszönhetően egyre kifinomultabb és agresszívabb lett. A szöveg elítéli a növekvő orosz, kínai, iráni és észak-koreai beavatkozást, amely a képviselők szerint megpróbálja aláásni az európai demokráciákat, befolyásolni a választásokat, és támogatni a szélsőséges mozgalmakat. A képviselők különösen aggódnak a közösségi média felületeken terjedő álhírek miatt, és új intézkedéseket javasolnak. Az Európai Parlament sajtósai a részletekről a jelentés szerzőjét, Anna Fotyga (konzervatív-reformer, lengyel) képviselőt (képünkön) kérdezték.

– Mennyire vannak kitéve a májusi európai választások az ellenséges propagandának vagy a kibertámadásoknak?

– 27 különböző választási rendszerről beszélünk, amelyek mindegyikét a rájuk szabott eszközökkel támadhatják meg: algoritmusok, mesterséges intelligencia, trollok és hamis felhasználók rosszindulatú használatával a politikai kampányok során, vagy kibertámadással a választás közben. Biztos vagyok benne, hogy a közelmúltban látott példák miatt, amikor külső erők avatkoztak a választásokba, a tagállamok elkezdték felmérni a helyzetet a saját házuk táján. A félretájékoztatás elleni kampányok és a lakosság figyelmének felhívása minderre azonban időbe telik, ráadásul egyre fejlettebb fegyvereket vetnek be ellenünk. Ezért is született már több uniós szintű lépés, mint például az EU magatartási kódexe a félretájékoztatásra vonatkozóan, amely biztosítja a politikai hirdetések átláthatóságát és a közösségi média oldalak hamis felhasználói elleni fellépést.

– Miben kell még fejlődnünk?

– Nem csupán reagálnunk kell, de előre is kell gondolkodnunk. Mindenképpen jobban kell figyelnünk a mesterséges intelligencia rosszindulatú használatára és meg kell próbálnunk hatékonyan fellépni ellene. Az is fontos, hogy nyilvánosan megnevezzük az elkövetőket, a támogatóikat és a céljaikat. Az EU-nak erőteljesen kellene fellépnie, számos intézkedést kellene válaszul hoznia, például célzott szankciókat.

– Ami a félretájékoztatást illeti, van olyan uniós tagállam, amely sebezhetőbb a többinél?

– A félretájékoztatás egy stratégia része, a katonai hadműveleteket kísérő információs háborút komolyan kell vennünk és fel kell lépni ellenük. Az oroszok félretájékoztatási kampánya még mindig erősen Kelet-Ukrajnára és a Krím félszigetre fókuszál, de olyan országokat is megcéloz, ahol megvan a kulturális, történelmi, nyelvi vagy politkai kapcsolat. Az EUvsDisinfo projekt keretein belül már eddig is több mint négyezer félretájékoztatási kampányt lepleztek le.

– Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy miközben a propaganda ellen küzdünk, nem cenzúrázunk vagy akadályozzuk a szólásszabadságot?

– Ahogy azt a jelentésben is hangsúlyoztuk, a szólásszabadság és a médiapluralizmus a demokratikus társadalmak egyik legfontosabb eleme, ezek a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda elleni küzdelem sarokpontjai. A cenzúra aláásná ezt. Ezért is hangsúlyozzuk a sajtóorgánumok tulajdonviszonyainak és a médiapluralizmus fontosságát. A legnagyobb aggodalmunk a közösségi médiával kapcsolatos. Tudjuk, hogy a gyanús profilok letiltása cenzúraként is felfogható, ezért az ilyen intézkedéseknek teljesen indokoltnak kell lennie.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS