EU elleni propaganda: „egyre fejlettebb fegyvereket vetnek be ellenünk”

2019. 03. 14., 16:16

Az EU ellen irányuló ellenséges propaganda negatívan befolyásolhatja a közelgő európai választásokat. Anna Fotyga képviselő arról beszélt, hogyan lehet ezt megakadályozni.

Március 13-án az Európai Parlament képviselői megszavazták azt a jelentéstervezetet, amely szerint a félretájékoztatás egyre nagyobb teret kap, és az új eszközöknek, például privát üzenetet küldő appoknak, keresőoptimalizálásnak, manipulált hangoknak vagy képeknek köszönhetően egyre kifinomultabb és agresszívabb lett. A szöveg elítéli a növekvő orosz, kínai, iráni és észak-koreai beavatkozást, amely a képviselők szerint megpróbálja aláásni az európai demokráciákat, befolyásolni a választásokat, és támogatni a szélsőséges mozgalmakat. A képviselők különösen aggódnak a közösségi média felületeken terjedő álhírek miatt, és új intézkedéseket javasolnak. Az Európai Parlament sajtósai a részletekről a jelentés szerzőjét, Anna Fotyga (konzervatív-reformer, lengyel) képviselőt (képünkön) kérdezték.

– Mennyire vannak kitéve a májusi európai választások az ellenséges propagandának vagy a kibertámadásoknak?

– 27 különböző választási rendszerről beszélünk, amelyek mindegyikét a rájuk szabott eszközökkel támadhatják meg: algoritmusok, mesterséges intelligencia, trollok és hamis felhasználók rosszindulatú használatával a politikai kampányok során, vagy kibertámadással a választás közben. Biztos vagyok benne, hogy a közelmúltban látott példák miatt, amikor külső erők avatkoztak a választásokba, a tagállamok elkezdték felmérni a helyzetet a saját házuk táján. A félretájékoztatás elleni kampányok és a lakosság figyelmének felhívása minderre azonban időbe telik, ráadásul egyre fejlettebb fegyvereket vetnek be ellenünk. Ezért is született már több uniós szintű lépés, mint például az EU magatartási kódexe a félretájékoztatásra vonatkozóan, amely biztosítja a politikai hirdetések átláthatóságát és a közösségi média oldalak hamis felhasználói elleni fellépést.

– Miben kell még fejlődnünk?

– Nem csupán reagálnunk kell, de előre is kell gondolkodnunk. Mindenképpen jobban kell figyelnünk a mesterséges intelligencia rosszindulatú használatára és meg kell próbálnunk hatékonyan fellépni ellene. Az is fontos, hogy nyilvánosan megnevezzük az elkövetőket, a támogatóikat és a céljaikat. Az EU-nak erőteljesen kellene fellépnie, számos intézkedést kellene válaszul hoznia, például célzott szankciókat.

– Ami a félretájékoztatást illeti, van olyan uniós tagállam, amely sebezhetőbb a többinél?

– A félretájékoztatás egy stratégia része, a katonai hadműveleteket kísérő információs háborút komolyan kell vennünk és fel kell lépni ellenük. Az oroszok félretájékoztatási kampánya még mindig erősen Kelet-Ukrajnára és a Krím félszigetre fókuszál, de olyan országokat is megcéloz, ahol megvan a kulturális, történelmi, nyelvi vagy politkai kapcsolat. Az EUvsDisinfo projekt keretein belül már eddig is több mint négyezer félretájékoztatási kampányt lepleztek le.

– Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy miközben a propaganda ellen küzdünk, nem cenzúrázunk vagy akadályozzuk a szólásszabadságot?

– Ahogy azt a jelentésben is hangsúlyoztuk, a szólásszabadság és a médiapluralizmus a demokratikus társadalmak egyik legfontosabb eleme, ezek a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda elleni küzdelem sarokpontjai. A cenzúra aláásná ezt. Ezért is hangsúlyozzuk a sajtóorgánumok tulajdonviszonyainak és a médiapluralizmus fontosságát. A legnagyobb aggodalmunk a közösségi médiával kapcsolatos. Tudjuk, hogy a gyanús profilok letiltása cenzúraként is felfogható, ezért az ilyen intézkedéseknek teljesen indokoltnak kell lennie.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 24., 16:35
További intézkedésekre is szükség lesz a turisztikai és vendéglátó szektor kilátástalannak tűnő helyzetének enyhítésére – mondja Duska Sándor, a VOSZ Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS