Építőipar az EU-ban: havi szinten visszaesett, éves összevetésben nőtt a termelés júniusban

Építőipar az EU-ban: havi szinten visszaesett, éves összevetésben nőtt a termelés júniusban
2025. 08. 25., 09:05

Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az Európai Unióban 2025 júniusában, de az egy évvel korábbit így is meghaladta 1,9 százalékkal.

A havi szintű csökkenés elsősorban az épületek építése (magasépítés) ágazat 1,6 százalékos visszaeséséből eredt; az egyéb építmények (mélyépítés) esetében a termelés volumene az Eurostat számítása szerint csupán 0,1 százalékkal maradt el a májusitól, míg a speciális szaképítés alágban 0,3 százalékos bővülést regisztráltak. A rendelkezésre álló tagállami adatok szerint az építőipar egészét tekintve hó/hó alapon a legnagyobb visszaesést (a szezonálisan kiigazított adatok szerint) Spanyolországban (mínusz 5,6 százalék), Magyarországon (mínusz 5,3 százalék) és Szlovéniában (mínusz 3,7 százalék), a legdinamikusabb növekedést pedig Szlovákiában (+5,3 százalék), Romániában (+4,5 százalék) és Lengyelországban (+3,2 százalék) regisztrálták.

Éves összevetésben a magasépítés volumene 3,9 százalékkal, a mélyépítésé 1,3 százalékkal, a speciális szaképítésé pedig 1,5 százalékkal növekedett uniós szinten. Az építőipari termelés (a munkanaptényezővel korrigált adatok szerint)  a legnagyobb mértékben Spanyolországban (+31,4 százalék), Csehországban (+14,0 százalék) és Szlovákiában (+9,8 százalék) haladta meg a 2024. júniusit. Éves szinten csökkenést csupán négy tagállamban – Franciaországban (mínusz 5,1 százalék), Ausztriában (mínusz 5,0 százalék), Németországban (mínusz 2,5 százalék) és Svédországban (mínusz 0,3 százalék) – regisztráltak. Magyarországon éves szinten 0,9 százalékkal nőtt a termelés volumene.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS