Elkészült a javaslat, jöhet az uniós cégbizonyítvány

2023. 03. 30., 09:11

Az Európai Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el, amely ösztönzi a vállalatokat az uniós társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatára.

A javaslat célja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető céginformációk körének uniós szintű bővítésével elősegítse a határokon átnyúló tevékenységeket, továbbá fokozza az üzleti átláthatóságot és a bizalmat. Emellett az uniós cégbizonyítvány és az egyszeri adatszolgáltatás elve révén évente mintegy 437 millió euróval csökkenteni fogja a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adminisztratív terheit. A javaslat hozzá fog járulni az egységes piac további digitalizációjához, és segíteni fogja a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – abban, hogy üzleti tevékenységet folytassanak az EU-ban – olvasható a Bizottság közleményében.

„A szabályok egyszerűsítésével és további digitális eszközökkel segítjük a vállalatok EU-n belüli üzleti tevékenységét. Ez már a második lépés a társasági jog digitalizálása felé. Egyaránt növeljük vele az átláthatóságot és a határokon átnyúló üzleti tevékenységekbe vetett bizalmat is. Emellett csökkentjük a több tagállamban működő vállalatokra nehezedő bürokráciát, mivel ezek a vállalatok, különösen a kkv-k, az egységes piac és az EU tartópillérei” – mondta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.

A versenyképes globális piacon támogatni kell a vállalatokat, hogy az EU belső piacának előnyeit kiaknázva gyorsan és hatékonyan folytathassák üzleti tevékenységüket. A javaslat pontosan ezt fogja tenni. Jelentősen leegyszerűsíti a határokon átnyúló eljárásokat a vállalkozások, a cégnyilvántartások és a hatóságok számára. Az uniós vállalkozások az uniós cégbizonyítvány útján egyszerű és megbízható módon nyújthatnak alapvető információkat a hatóságok és az érdekelt felek számára az egész EU-ban. E dokumentum minden uniós nyelven elérhető lesz, és minden tagállam el fogja ismerni. A javaslat a jogi hitelesítés (apostille) előírásának megszüntetésével egy másik jelentős akadályt is el fog távolítani a vállalatok elől” – mondta Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos.

A bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése

A javasolt szabályok a határokon átnyúló üzleti tevékenységgel kapcsolatos bürokrácia csökkentése és adminisztratív terhek enyhítése érdekében:

  • lehetővé teszik, hogy a vállalatoknak az egyszeri adatszolgáltatás elvét alkalmazva ne kelljen újból benyújtaniuk már benyújtott információkat, ha fióktelepet vagy leányvállalatot hoznak létre egy másik tagállamban. A vonatkozó információk kicserélhetők az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül;
  • bevezetik az EU összes nyelvén ingyenesen elérhető uniós cégbizonyítványt, amely az alapvető céginformációkat fogja tartalmazni;
  • többnyelvű sablont vezetnek be ahhoz a digitális uniós meghatalmazáshoz, amelynek birtokában ellátható a társaság képviselete egy másik tagállamban;
  • megszüntetik az olyan alakiságokat, mint például a cégdokumentumok jogi hitelesítésének (apostille) vagy hiteles fordításának előírása.

A határokon átnyúló üzleti tevékenység átláthatóságának és az ilyen tevékenység iránti bizalomnak a javítása

A javaslat a vállalatokra vonatkozó hatályos uniós szabályokat ((EU) 2017/1132 irányelv) aktualizálja annak érdekében, hogy azokat hozzáigazítsa a digitális fejleményekhez és az új kihívásokhoz, valamint ösztönözze a növekedést és a versenyképességet az egységes piacon.

Az átláthatóság és a vállalatok iránti bizalom javításának biztosítása érdekében a javasolt szabályok:

  • biztosítani kívánják, hogy nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a fontos céginformációk (például személyegyesítő társaságok és vállalatcsoportok esetében), különösen uniós szinten, a BRIS útján;
  • meg kívánják könnyíteni a céginformációk keresését az Unióban azáltal, hogy lehetővé teszik a keresést egyfelől a BRIS rendszeren keresztül, másfelől két másik, a tagállamok tényleges tulajdonosi nemzeti nyilvántartásait és fizetésképtelenségi nyilvántartásait összekapcsoló uniós rendszeren keresztül;
  • biztosítani kívánják, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok pontosak, megbízhatóak és naprakészek legyenek, például annak előírásával, hogy a tagállamoknak minden esetben ellenőrizniük kell a céginformációkat azok cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt.

A javaslat a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. A javaslat szerint a tagállamoknak az irányelvet az elfogadást követő két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

Az uniós társasági jog digitalizálása

A vállalatok az egységes piac alappillérei. Üzleti tevékenységeiknek és beruházásaiknak köszönhetően – amelyek sokszor határon átnyúlóak – kiemelkedő mértékben járulnak hozzá az EU gazdasági jólétéhez és versenyképességéhez, valamint az EU fenntartható és digitális gazdaságra való kettős átállásának megvalósításához. Ezzel összefüggésben olyan kiszámítható jogi keretre van szükségük, amely elősegíti a növekedést, és alkalmazkodik az egyre digitalizálódó világ új gazdasági és társadalmi kihívásaihoz. A javasolt intézkedések mintegy 16 millió korlátolt felelősségű társaságra és 2 millió személyegyesítő társaságra vonatkoznak majd az EU-ban.

A javaslat az uniós társasági jog digitalizálásának második lépését képezi. A digitalizációról szóló 2019. évi (EU) 2019/1151 irányelv biztosította, hogy a társasági jogi eljárásokat online is le lehessen folytatni, és különösen, hogy a vállalatokat online is létre lehessen hozni. E javaslat mindezt kiegészíti. Célja, hogy – különösen uniós szinten – növelje a céginformációk elérhetőségét, és felszámolja azokat az adminisztratív akadályokat, amelyekbe a vállalatok és a hatóságok az ilyen információk határokon átnyúló helyzetekben való felhasználásakor ütköznek. Összességében a javaslat „alapértelmezésben digitálissá” kívánja tenni a vállalatok számára a céginformációk hozzáférhetőségét és felhasználását a cégnyilvántartásokkal vagy hatóságokkal folytatott interakcióik során. A javaslat továbbra is a bizalmi szolgáltatásokra fog támaszkodni, és biztosítani fogja, hogy az olyan megoldások, mint az uniós cégbizonyítvány, összeegyeztethetők legyenek a bevezetés előtt álló európai digitális személyiadat-tárcával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS