Elektromos és hidrogéntöltő-állomások: ambiciózus EU-célok

2023. 03. 28., 18:18

„A kibocsátásmentes mobilitásra való átállást a megfelelő, ott és akkor rendelkezésre álló infrastruktúrával kell támogatni, ahol és amikor arra szükség van.”

Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között annak érdekében létrejött politikai megállapodást, hogy növekedjék a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások száma, különösen az Európai Unió közlekedési folyosóin és csomópontjain. Ez egy mérföldkőnek számító megállapodás, amely lehetővé teszi a kibocsátásmentes közlekedésre való átállást, és hozzájárul annak a célkitűzésnek az eléréséhez, mely szerint 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„A kibocsátásmentes mobilitásra való átállást a megfelelő, ott és akkor rendelkezésre álló infrastruktúrával kell támogatni, ahol és amikor arra szükség van. Elektromosan vagy másként, a szándékunk az, hogy minden európai járművezető biztos legyen abban, hogy bárhol is utazik a kontinensen, azt bizalommal teheti. Ezzel a megállapodással biztosítjuk, hogy kielégítő és felhasználóbarát lehetőségek álljanak rendelkezésre egész Európában mind a személygépjárművek, mint a nehézgépjárművek számára” – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

„A mai megállapodással egy lépéssel közelebb jutottunk a mobilitás dekarbonizálásához Európában. Ez a megállapodás gondoskodni fog arról, hogy a polgárok, valamint a közlekedési és logisztikai vállalkozások útjainkon, kikötőinkben és reptereinken bárhol az Európai Unióban ugyanolyan erős elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra-hálózatra támaszkodhassanak. Az EU technológiai vezető szerepet játszik e technológiák sokasága tekintetében, és az ilyen beruházások tovább segítenek bennünket abban, hogy új munkahelyeket teremtsünk Európában” – mondta Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló új rendelet (AFIR) kötelező célokat határoz meg a közúti ágazat elektromos töltőinfrastruktúrájának és hidrogéntöltő infrastruktúrájának kiépítésével, valamint a tengeri és belvízi kikötőkben a part menti villamosenergia-ellátással, illetve az álló légi járművek villamosenergia-ellátásával kapcsolatban. Egy minimális számú elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra Unió-szerte történő rendelkezésre bocsátásával a rendelet véget fog vetni a járművek elektromos és egyéb töltésével kapcsolatos nehézségek miatti fogyasztói aggályoknak. Az AFIR – az árak teljes átláthatósága, a közös minimális fizetési lehetőségek és az Unió-szerte egységes ügyféltájékoztatás révén – ezenkívül felhasználóbaráttá teszi az elektromos és egyéb töltést.

Az új AFIR-szabályok biztosítják az alternatív üzemanyagok megfelelő és felhasználóbarát infrastruktúráját a közúti, a hajózási és a légi közlekedésben. Ez lehetővé teszi a kibocsátásmentes közúti járművek, különösen az elektromos és hidrogénüzemű könnyű- és nehézgépjárművek használatát, valamint a dokkoló hajók és az álló légi járművek villamosenergia-ellátását. A következő főbb kiépítési célokat kell elérni 2025-ig vagy 2030-ig:

1. A személygépkocsik és kisteherautók töltőinfrastruktúrájának a járművek elterjedésével azonos ütemben kell fejlődnie. Ennek érdekében a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőinfrastruktúrának minden egyes, egy adott tagállamban regisztrált akkumulátoros elektromos személygépkocsi számára 1,3 kW kimenőteljesítményt kell biztosítania. Ezenfelül 2025-től a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) minden 60 km-én legalább150 kW teljesítményű gyors elektromos töltőállomásokat kell létrehozni.

2. 2025-től a TEN-T törzshálózat minden 60 km-én, valamint a TEN-T nagyobb, átfogó hálózatának minden 100 km-én legalább 350 kW kimenőteljesítményű elektromos töltőállomásokat kell kiépíteni nehézgépjárművek számára, és ezeknek a töltőállomásoknak 2030-ig a hálózat egészén ki kell épülniük. Ezenkívül biztonságos és védett parkolókban, valamint a teherszállító járművek számára városi csomópontokon is létre kell hozni töltőállomásokat az éjszakai töltés biztosítására.

3. 2030-tól minden városi csomóponton és a TENT-T törzshálózat minden 200 km-én ki kell építeni hidrogéntöltő infrastruktúrát személygépkocsik és tehergépkocsik számára, ami kellően sűrű hálózatot biztosít a hidrogénüzemű járművek Unión belüli közlekedéséhez.

4. Azon tengeri kikötőknek, ahol legalább 50 nagy személyhajó vagy 100 konténerhajó köt ki, 2030-ig biztosítaniuk kell az ilyen hajók számára a part menti villamos energiát. Ez nemcsak a tengeri szállítás karbonlábnyomát, de a kikötők területének légszennyezettségét is segít majd csökkenteni. 

5. A repülőtereknek 2025-ig minden épületközeli (kapuk), 2030-ig pedig minden épülettávoli állóhelyen biztosítaniuk kell az álló légi járművek számára a villamosenergia-ellátást. 

6. Az elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások üzemeltetőinek biztosítaniuk kell az árak teljes átláthatóságát, lehetővé kell tenniük egy egységes és eseti fizetési módot, mint például a betéti vagy hitelkártyával való fizetést, valamint elektronikusan elérhetővé kell tenniük a szükséges adatokat, például a töltőállomások helyszínét, ezzel biztosítva a felhasználók teljes mértékű tájékoztatását.

A héten elért politikai megállapodást hivatalosan is el kell fogadni. Miután az Európai Parlament és a Tanács befejezte ezt a folyamatot, az új szabályokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 6 hónap átmeneti időszak után hatályba lépnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS