Elektromos és hidrogéntöltő-állomások: ambiciózus EU-célok

2023. 03. 28., 18:18

„A kibocsátásmentes mobilitásra való átállást a megfelelő, ott és akkor rendelkezésre álló infrastruktúrával kell támogatni, ahol és amikor arra szükség van.”

Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között annak érdekében létrejött politikai megállapodást, hogy növekedjék a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások száma, különösen az Európai Unió közlekedési folyosóin és csomópontjain. Ez egy mérföldkőnek számító megállapodás, amely lehetővé teszi a kibocsátásmentes közlekedésre való átállást, és hozzájárul annak a célkitűzésnek az eléréséhez, mely szerint 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„A kibocsátásmentes mobilitásra való átállást a megfelelő, ott és akkor rendelkezésre álló infrastruktúrával kell támogatni, ahol és amikor arra szükség van. Elektromosan vagy másként, a szándékunk az, hogy minden európai járművezető biztos legyen abban, hogy bárhol is utazik a kontinensen, azt bizalommal teheti. Ezzel a megállapodással biztosítjuk, hogy kielégítő és felhasználóbarát lehetőségek álljanak rendelkezésre egész Európában mind a személygépjárművek, mint a nehézgépjárművek számára” – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

„A mai megállapodással egy lépéssel közelebb jutottunk a mobilitás dekarbonizálásához Európában. Ez a megállapodás gondoskodni fog arról, hogy a polgárok, valamint a közlekedési és logisztikai vállalkozások útjainkon, kikötőinkben és reptereinken bárhol az Európai Unióban ugyanolyan erős elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra-hálózatra támaszkodhassanak. Az EU technológiai vezető szerepet játszik e technológiák sokasága tekintetében, és az ilyen beruházások tovább segítenek bennünket abban, hogy új munkahelyeket teremtsünk Európában” – mondta Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló új rendelet (AFIR) kötelező célokat határoz meg a közúti ágazat elektromos töltőinfrastruktúrájának és hidrogéntöltő infrastruktúrájának kiépítésével, valamint a tengeri és belvízi kikötőkben a part menti villamosenergia-ellátással, illetve az álló légi járművek villamosenergia-ellátásával kapcsolatban. Egy minimális számú elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra Unió-szerte történő rendelkezésre bocsátásával a rendelet véget fog vetni a járművek elektromos és egyéb töltésével kapcsolatos nehézségek miatti fogyasztói aggályoknak. Az AFIR – az árak teljes átláthatósága, a közös minimális fizetési lehetőségek és az Unió-szerte egységes ügyféltájékoztatás révén – ezenkívül felhasználóbaráttá teszi az elektromos és egyéb töltést.

Az új AFIR-szabályok biztosítják az alternatív üzemanyagok megfelelő és felhasználóbarát infrastruktúráját a közúti, a hajózási és a légi közlekedésben. Ez lehetővé teszi a kibocsátásmentes közúti járművek, különösen az elektromos és hidrogénüzemű könnyű- és nehézgépjárművek használatát, valamint a dokkoló hajók és az álló légi járművek villamosenergia-ellátását. A következő főbb kiépítési célokat kell elérni 2025-ig vagy 2030-ig:

1. A személygépkocsik és kisteherautók töltőinfrastruktúrájának a járművek elterjedésével azonos ütemben kell fejlődnie. Ennek érdekében a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőinfrastruktúrának minden egyes, egy adott tagállamban regisztrált akkumulátoros elektromos személygépkocsi számára 1,3 kW kimenőteljesítményt kell biztosítania. Ezenfelül 2025-től a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) minden 60 km-én legalább150 kW teljesítményű gyors elektromos töltőállomásokat kell létrehozni.

2. 2025-től a TEN-T törzshálózat minden 60 km-én, valamint a TEN-T nagyobb, átfogó hálózatának minden 100 km-én legalább 350 kW kimenőteljesítményű elektromos töltőállomásokat kell kiépíteni nehézgépjárművek számára, és ezeknek a töltőállomásoknak 2030-ig a hálózat egészén ki kell épülniük. Ezenkívül biztonságos és védett parkolókban, valamint a teherszállító járművek számára városi csomópontokon is létre kell hozni töltőállomásokat az éjszakai töltés biztosítására.

3. 2030-tól minden városi csomóponton és a TENT-T törzshálózat minden 200 km-én ki kell építeni hidrogéntöltő infrastruktúrát személygépkocsik és tehergépkocsik számára, ami kellően sűrű hálózatot biztosít a hidrogénüzemű járművek Unión belüli közlekedéséhez.

4. Azon tengeri kikötőknek, ahol legalább 50 nagy személyhajó vagy 100 konténerhajó köt ki, 2030-ig biztosítaniuk kell az ilyen hajók számára a part menti villamos energiát. Ez nemcsak a tengeri szállítás karbonlábnyomát, de a kikötők területének légszennyezettségét is segít majd csökkenteni. 

5. A repülőtereknek 2025-ig minden épületközeli (kapuk), 2030-ig pedig minden épülettávoli állóhelyen biztosítaniuk kell az álló légi járművek számára a villamosenergia-ellátást. 

6. Az elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások üzemeltetőinek biztosítaniuk kell az árak teljes átláthatóságát, lehetővé kell tenniük egy egységes és eseti fizetési módot, mint például a betéti vagy hitelkártyával való fizetést, valamint elektronikusan elérhetővé kell tenniük a szükséges adatokat, például a töltőállomások helyszínét, ezzel biztosítva a felhasználók teljes mértékű tájékoztatását.

A héten elért politikai megállapodást hivatalosan is el kell fogadni. Miután az Európai Parlament és a Tanács befejezte ezt a folyamatot, az új szabályokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 6 hónap átmeneti időszak után hatályba lépnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS