„A kibocsátásmentes mobilitásra való átállást a megfelelő, ott és akkor rendelkezésre álló infrastruktúrával kell támogatni, ahol és amikor arra szükség van.”
Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között annak érdekében létrejött politikai megállapodást, hogy növekedjék a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások száma, különösen az Európai Unió közlekedési folyosóin és csomópontjain. Ez egy mérföldkőnek számító megállapodás, amely lehetővé teszi a kibocsátásmentes közlekedésre való átállást, és hozzájárul annak a célkitűzésnek az eléréséhez, mely szerint 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„A kibocsátásmentes mobilitásra való átállást a megfelelő, ott és akkor rendelkezésre álló infrastruktúrával kell támogatni, ahol és amikor arra szükség van. Elektromosan vagy másként, a szándékunk az, hogy minden európai járművezető biztos legyen abban, hogy bárhol is utazik a kontinensen, azt bizalommal teheti. Ezzel a megállapodással biztosítjuk, hogy kielégítő és felhasználóbarát lehetőségek álljanak rendelkezésre egész Európában mind a személygépjárművek, mint a nehézgépjárművek számára” – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.
„A mai megállapodással egy lépéssel közelebb jutottunk a mobilitás dekarbonizálásához Európában. Ez a megállapodás gondoskodni fog arról, hogy a polgárok, valamint a közlekedési és logisztikai vállalkozások útjainkon, kikötőinkben és reptereinken bárhol az Európai Unióban ugyanolyan erős elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra-hálózatra támaszkodhassanak. Az EU technológiai vezető szerepet játszik e technológiák sokasága tekintetében, és az ilyen beruházások tovább segítenek bennünket abban, hogy új munkahelyeket teremtsünk Európában” – mondta Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló új rendelet (AFIR) kötelező célokat határoz meg a közúti ágazat elektromos töltőinfrastruktúrájának és hidrogéntöltő infrastruktúrájának kiépítésével, valamint a tengeri és belvízi kikötőkben a part menti villamosenergia-ellátással, illetve az álló légi járművek villamosenergia-ellátásával kapcsolatban. Egy minimális számú elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra Unió-szerte történő rendelkezésre bocsátásával a rendelet véget fog vetni a járművek elektromos és egyéb töltésével kapcsolatos nehézségek miatti fogyasztói aggályoknak. Az AFIR – az árak teljes átláthatósága, a közös minimális fizetési lehetőségek és az Unió-szerte egységes ügyféltájékoztatás révén – ezenkívül felhasználóbaráttá teszi az elektromos és egyéb töltést.
Az új AFIR-szabályok biztosítják az alternatív üzemanyagok megfelelő és felhasználóbarát infrastruktúráját a közúti, a hajózási és a légi közlekedésben. Ez lehetővé teszi a kibocsátásmentes közúti járművek, különösen az elektromos és hidrogénüzemű könnyű- és nehézgépjárművek használatát, valamint a dokkoló hajók és az álló légi járművek villamosenergia-ellátását. A következő főbb kiépítési célokat kell elérni 2025-ig vagy 2030-ig:
1. A személygépkocsik és kisteherautók töltőinfrastruktúrájának a járművek elterjedésével azonos ütemben kell fejlődnie. Ennek érdekében a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőinfrastruktúrának minden egyes, egy adott tagállamban regisztrált akkumulátoros elektromos személygépkocsi számára 1,3 kW kimenőteljesítményt kell biztosítania. Ezenfelül 2025-től a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) minden 60 km-én legalább150 kW teljesítményű gyors elektromos töltőállomásokat kell létrehozni.
2. 2025-től a TEN-T törzshálózat minden 60 km-én, valamint a TEN-T nagyobb, átfogó hálózatának minden 100 km-én legalább 350 kW kimenőteljesítményű elektromos töltőállomásokat kell kiépíteni nehézgépjárművek számára, és ezeknek a töltőállomásoknak 2030-ig a hálózat egészén ki kell épülniük. Ezenkívül biztonságos és védett parkolókban, valamint a teherszállító járművek számára városi csomópontokon is létre kell hozni töltőállomásokat az éjszakai töltés biztosítására.
3. 2030-tól minden városi csomóponton és a TENT-T törzshálózat minden 200 km-én ki kell építeni hidrogéntöltő infrastruktúrát személygépkocsik és tehergépkocsik számára, ami kellően sűrű hálózatot biztosít a hidrogénüzemű járművek Unión belüli közlekedéséhez.
4. Azon tengeri kikötőknek, ahol legalább 50 nagy személyhajó vagy 100 konténerhajó köt ki, 2030-ig biztosítaniuk kell az ilyen hajók számára a part menti villamos energiát. Ez nemcsak a tengeri szállítás karbonlábnyomát, de a kikötők területének légszennyezettségét is segít majd csökkenteni.
5. A repülőtereknek 2025-ig minden épületközeli (kapuk), 2030-ig pedig minden épülettávoli állóhelyen biztosítaniuk kell az álló légi járművek számára a villamosenergia-ellátást.
6. Az elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások üzemeltetőinek biztosítaniuk kell az árak teljes átláthatóságát, lehetővé kell tenniük egy egységes és eseti fizetési módot, mint például a betéti vagy hitelkártyával való fizetést, valamint elektronikusan elérhetővé kell tenniük a szükséges adatokat, például a töltőállomások helyszínét, ezzel biztosítva a felhasználók teljes mértékű tájékoztatását.
A héten elért politikai megállapodást hivatalosan is el kell fogadni. Miután az Európai Parlament és a Tanács befejezte ezt a folyamatot, az új szabályokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 6 hónap átmeneti időszak után hatályba lépnek.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”