Digitális platformok: javítaná a munkakörülményeket az Európai Bizottság

2021. 12. 11., 15:15

Intézkedéscsomagot terjesztett elő az Európai Bizottság a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása és az unióban működő digitális platformok fenntartható növekedésének támogatása érdekében.

Az új szabályok célja, hogy a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal és szociális juttatásokkal. A munkavállalók az algoritmikus irányítás (azaz a munkahelyi vezetői funkciókat támogató vagy felváltó automatizált rendszerek) használata tekintetében is további védelmet fognak élvezni. Az egységes uniós szabályok nagyobb jogbiztonságot nyújtanak, és ezáltal lehetővé teszik a digitális munkavégzési platformok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac gazdasági potenciálját és az egyenlő versenyfeltételeket.

Irányelv a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról

Foglalkozási viszony

A javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy a digitális platformokon keresztül munkát vállaló személyek a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal rendelkezzenek. Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok. A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti. A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul. A Bizottság által javasolt egyértelmű kritériumok tehát erősítik a platformok jogbiztonságát, csökkentik a perköltségeket és megkönnyítik az üzleti tervezést.

Algoritmikus irányítás

Az irányelv növeli az algoritmusok digitális munkavégzési platformok általi használatának átláthatóságát, biztosítja a munkakörülmények tiszteletben tartásának emberi nyomon követését, és jogot biztosít az automatizált döntések megtámadására. Ezek az új jogok a munkavállalókat és a valódi önfoglalkoztatókat egyaránt megilletik.

Felügyelet, átláthatóság és nyomon követhetőség

A nemzeti hatóságok gyakran nehezen férnek hozzá a platformokra és az azokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó adatokhoz. Ez különösen akkor bonyolult, ha a digitális munkavégzési platformok több tagállamban is működnek, így nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi.Javaslatával a Bizottság nagyobb átláthatóságot fog biztosítani a platformokon azáltal, hogy tisztázza a nemzeti hatóságok felé fennálló munkabejelentési kötelezettségeket, és fel fogja kérni a platformokat, hogy tegyék elérhetővé a nemzeti hatóságok számára a tevékenységeikre és a platformokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó kulcsfontosságú információkat.

A „Jobb munkafeltételek egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes mértékű kiaknázása a munka jövője érdekében” című közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket és az összes érintett szereplőt, hogy terjesszenek elő konkrét intézkedéseket a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása érdekében. A közlemény célja a digitális átállás előnyeinek kiaknázása és az európai szociális piacgazdaság védelme. Az EU emellett jó példával kíván elöl járni, és hozzá kíván járulni a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó jövőbeli globális szabályozás kidolgozásához. Erre azért van szükség, mert a platformok határokon átnyúló módon működnek, tehát határokon átnyúló szabályozási megközelítést tesznek indokolttá.

Iránymutatás-tervezet az uniós versenyjog alkalmazásáról

A fentieken túl a Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt is indít egy iránymutatás-tervezetről, amely az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók, azaz az olyan személyek kollektív szerződéseire történő alkalmazásáról szól, akik teljes mértékben önállóan dolgoznak, és másokat nem foglalkoztatnak. Az iránymutatás-tervezet célja, hogy jogbiztonságot teremtsen, és biztosítsa, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza egyes, viszonylag hátrányos helyzetű (például egyenlőtlen alkupozícióval rendelkező) önfoglalkoztatók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kollektíven javítsák munkakörülményeiket, beleértve a javadalmazást is. Az iránymutatás-tervezet mind az online, mind az offline helyzetekre kiterjed.

További részletek az Európai Bizottság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS