Digitális platformok: javítaná a munkakörülményeket az Európai Bizottság

Az új szabályok célja, hogy a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal és szociális juttatásokkal. A munkavállalók az algoritmikus irányítás (azaz a munkahelyi vezetői funkciókat támogató vagy felváltó automatizált rendszerek) használata tekintetében is további védelmet fognak élvezni. Az egységes uniós szabályok nagyobb jogbiztonságot nyújtanak, és ezáltal lehetővé teszik a digitális munkavégzési platformok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac gazdasági potenciálját és az egyenlő versenyfeltételeket.

Irányelv a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról

Foglalkozási viszony

A javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy a digitális platformokon keresztül munkát vállaló személyek a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal rendelkezzenek. Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok. A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti. A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul. A Bizottság által javasolt egyértelmű kritériumok tehát erősítik a platformok jogbiztonságát, csökkentik a perköltségeket és megkönnyítik az üzleti tervezést.

Algoritmikus irányítás

Az irányelv növeli az algoritmusok digitális munkavégzési platformok általi használatának átláthatóságát, biztosítja a munkakörülmények tiszteletben tartásának emberi nyomon követését, és jogot biztosít az automatizált döntések megtámadására. Ezek az új jogok a munkavállalókat és a valódi önfoglalkoztatókat egyaránt megilletik.

Felügyelet, átláthatóság és nyomon követhetőség

A nemzeti hatóságok gyakran nehezen férnek hozzá a platformokra és az azokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó adatokhoz. Ez különösen akkor bonyolult, ha a digitális munkavégzési platformok több tagállamban is működnek, így nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi.Javaslatával a Bizottság nagyobb átláthatóságot fog biztosítani a platformokon azáltal, hogy tisztázza a nemzeti hatóságok felé fennálló munkabejelentési kötelezettségeket, és fel fogja kérni a platformokat, hogy tegyék elérhetővé a nemzeti hatóságok számára a tevékenységeikre és a platformokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó kulcsfontosságú információkat.

A „Jobb munkafeltételek egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes mértékű kiaknázása a munka jövője érdekében” című közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket és az összes érintett szereplőt, hogy terjesszenek elő konkrét intézkedéseket a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása érdekében. A közlemény célja a digitális átállás előnyeinek kiaknázása és az európai szociális piacgazdaság védelme. Az EU emellett jó példával kíván elöl járni, és hozzá kíván járulni a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó jövőbeli globális szabályozás kidolgozásához. Erre azért van szükség, mert a platformok határokon átnyúló módon működnek, tehát határokon átnyúló szabályozási megközelítést tesznek indokolttá.

Iránymutatás-tervezet az uniós versenyjog alkalmazásáról

A fentieken túl a Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt is indít egy iránymutatás-tervezetről, amely az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók, azaz az olyan személyek kollektív szerződéseire történő alkalmazásáról szól, akik teljes mértékben önállóan dolgoznak, és másokat nem foglalkoztatnak. Az iránymutatás-tervezet célja, hogy jogbiztonságot teremtsen, és biztosítsa, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza egyes, viszonylag hátrányos helyzetű (például egyenlőtlen alkupozícióval rendelkező) önfoglalkoztatók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kollektíven javítsák munkakörülményeiket, beleértve a javadalmazást is. Az iránymutatás-tervezet mind az online, mind az offline helyzetekre kiterjed.

További részletek az Európai Bizottság közleményében.