Csökkent a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban 2025 elején

Csökkent a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban 2025 elején
2025. 06. 16., 12:40

A 2024. IV. negyedévi 2,3 százalékról 2,2 százalékra csökkent a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban 2025 első három hónapjában – tájékoztatott az Eurostat.

A betöltetlen álláshelyek és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely számának százalékos arányaként definiált mutató az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a tagállamok közül 2025 első negyedévében Hollandiában (4,2 százalék), Belgiumban, (4,1 százalék) és Ausztriában (3,6 százalék) volt a legmagasabb; a legalacsonyabb rátákat Romániában (0,6 százalék), Lengyelországban (0,8 százalék), valamint Bulgáriában és Spanyolországban (egyaránt 0,9 százalék) regisztrálták.

A gazdaság nagy ágai közül (uniós átlagban) az iparban és az építőiparban 1,9, a szolgáltatások területén 2,5 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya.

Egy év alatt, azaz 2024 első negyedévéhez képest a betöltetlen álláshelyek aránya 5 tagállamban nőtt, 20-ban csökkent, 2-ben nem változott. A legnagyobb mértékű, 0,9 százalékpontos csökkenést Görögországban és Ausztriában regisztrálták, Németországban és Svédországban 0,8 százalékkal csökkent a ráta. A legnagyobb mértékű, 0,2 százalékpontos növekedést Litvániában mérték, Bulgáriában, Dániában, Írországban és Portugáliában egyaránt 0,1 százalékponttal emelkedett a betöltetlen álláshelyek aránya.

Magyarországon 2025. I. negyedévben 2,1 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya. 2024 első három negyedévében mindvégig 2,2, az év utolsó három hónapjában pedig 2,0 százalékos volt a ráta az Eurostat legfrissebb adatsora szerint. (A felülvizsgálatok következtében a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó korábbi adatok gyakran megváltoznak.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS