Bűnüldözés: gyorsabb lesz az információcsere a nem uniós polgárok priuszáról

A képviselők kedden megszavazták a harmadik országból az Unióba érkezők esetlegesen a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatait tartalmazó, új nyilvántartás felállítását. Az új, központosított adatbázis (ECRIS-TCN) az uniós polgárok priuszáról szóló adatcserét szolgáló, már meglévő Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert (ECRIS) egészíti ki.

A kiterjesztett, új adatbázis segítségével az egész Unióban jobban nyomon követhetők lesznek az unióba érkezők esetlegesen a bűnügyi nyilvántartásában szereplő adatai. A gyorsabb információcsere segíti a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni fellépést.

Az ECRIS-TCN rendszer

• révén a tagállamok hatóságai gyorsan kideríthetik, hogy egy nem uniós polgár szerepel-e bármely más tagállam bűnügyi nyilvántartásában;
• az egy uniós és egy nem uniós ország kettős állampolgárságával rendelkezők adatait is tartalmazza, így a priusszal rendelkezők többé nem rejthetik el múltjukat egy másik útlevél segítségével.

A parlament és a tagállami szakminiszterekből álló Tanács tárgyalói megállapodtak abban, hogy a tagállami bírák és ügyészek mellett az Europol, az Eurojust és a jövőbeli Európai Ügyészség egyaránt hozzáfér majd az ECRIS-TCN rendszerhez.

Az ECRIS-TCN rendeletet 379 szavazattal, 170 ellenszavazat és 118 tartózkodás mellett. ECRIS-TCN irányelvet 422 szavazattal, 130 ellenszavazat és 116 tartózkodás mellett fogadták el.

Daniel Dalton (ECR, Egyesült Királyság) jelentéstevő elmondta: „A mostani szabályokkal nagyon nehéz kideríteni, hogy elítéltek-e már egy harmadik országbelit valamilyen bűnügyben. A parlament által ma elfogadott változtatással nagyobb biztonságban lesznek az európaiak.”

Az új szabályokról már decemberben megszületett az informális megállapodás az Európai Tanáccsal, amely hamarosan hivatalosan is elfogadja a rendeletet.

Az ECRISt 2012-ben hozták létre az uniós polgárok bűnügyi nyilvántartásában szereplő adatainak megosztására. Azonban a rendszer nem működik jól akkor, ha nem uniós polgárok bűnügyi adatairól van szó. Az Európai Bizottság szerint 2014-ben a nemzeti hatóságok harmadik országbeliek ellen folytatott bűnügyi eljárások során a más tagállamok bűnügyi nyilvántartásában lévő adatok kevesebb mint öt százalékát vették igénybe.