Bulgária is csatlakozott az euróövezethez

2026. 01. 01., 14:00

2026. január 1-jén Bulgária hivatalos fizetőeszközeként bevezette az eurót, ezzel a közös pénzt használó EU-tagállamok száma 21-re nőtt.

Az euró bevezetése megkönnyíti a külföldi utazást és életvitelt, növeli a piacok átláthatóságát és versenyképességét, valamint elősegíti a kereskedelmet – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az euró új lehetőségeket teremt a bolgár vállalkozások számára, lehetővé téve, hogy jobban kihasználják közös egységes piacunk előnyeit. Emellett tovább erősíti Bulgária hangját Európában. Ez a lépés jó Bulgáriának, és erősíti egész Európát is” – idézi a közlemény Ursula von der Leyent, a Bizottság elnökét.

A levát 1,95583 leva/1 euró árfolyamon váltják át. A két valuta egy hónapig párhuzamosan lesz használatban. Levában történő fizetés esetén a visszajárót euróban adják, ami lehetővé teszi a leva fokozatos kivonását a forgalomból.

Az árak levában és euróban történő kettős feltüntetése 2025. augusztus 8-án vált kötelezővé, és 2026. augusztus 8-ig marad érvényben. A fogyasztók védelme és az indokolatlan áremelkedésekkel kapcsolatos aggályok kezelése érdekében Bulgária a fogyasztóvédelmi törvény szigorú alkalmazására és tájékoztató kampányokra támaszkodik. A Fogyasztóvédelmi Bizottság 101 gyakran vásárolt termék árát naponta figyeli és közzéteszi egy erre kijelölt weboldalon az átállás során, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot, és ösztönözze a vállalkozásokat az indokolatlan áremelések elkerülésére.

A kereskedelmi bankok már előzetesen megkapták az euróbankjegyeket és -érméket a Bolgár Nemzeti Banktól (BNB), és továbbították azokat az üzleteknek és egyéb vállalkozásoknak. A levabankjegyek és -érmék a BNB-nél, a kereskedelmi bankoknál és minden olyan vidéki postán átválthatók, ahol nincs kereskedelmi bank. A BNB-nél az átváltás díjmentes és időben korlátlan. A bankoknál és postákon az átváltás az első hat hónapban ingyenes; 2026. július 1-jétől azonban díjat számíthatnak fel.

Január 1-jétől a bulgáriai bankjegykiadó automaták 96 százaléka eurót ad ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS