Bizonyítványokat osztott az Európai Parlament

2018. 11. 29., 19:03

Az Európai Parlament képviselői véleményezték, hogy milyen erőfeszítéseket tett Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó az esetleges jövőbeli uniós tagság érdekében.

  • Szkopje tartson ki a Görögországgal kötött, preszpai-tavi megállapodás mellett
  • Az albán jogállamiság hiányosságai továbbra is távol tartják a beruházásokat
  • Montenegró 2025-re akár már uniós tagállam lehet
  • Szerbiának jobban kell idomulnia az uniós kül- és biztonságpolitikához, Oroszország kérdésében is
  • Kulcskérdés a szerb-koszovói viszony rendezése
  • Koszovó számára elengedhetetlen a vízumliberalizáció

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

A képviselők üdvözölték, hogy az ország határozottan elkötelezett a 2015-ös pržinói megállapodás és a sürgős reformprioritások hiánytalan végrehajtása mellett. Ezek ugyanis az Unióval kapcsolatos reformok terén is intenzívebb erőfeszítésekhez vezettek.

Felszólítják emellett a nemzeti hatóságokat, hogy fokozzák a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni harcot annak érdekében, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai befolyás ellen. Macedóniának emellett a jogállamiság fennmaradó hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek továbbra is komoly gondot okoznak. Az állásfoglalást 470 szavazattal, 116 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadták el.

Ugyan a szeptember 30-i népszavazást (amely a társadalom felhatalmazását kérte volna az ország nevének Észak-Macedóna Köztársaságra változtatásához) nem érte el a szükséges küszöböt, a képviselők üdvözölték az ezt követő szkopjei parlamenti döntést, amely elindította az ország és Görögország közötti, június 17-i preszpai megállapodás végrehajtásának alkotmányos folyamatát. Ez a folyamat vezet majd el az uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokhoz. A megállapodás már nagyon várt pozitívum az egész Nyugat-Balkán stabilitása és megbékélése szempontjából, fogalmaztak a képviselők.

A képviselők emellett felszólítják a magyar kormányt, hogy adja ki hazájának Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt, aki, miután hivatallal való visszaélésért börtönbüntetésre ítélték, Magyarországra szökött.

A macedón-jelentés szerzője, Ivo Vajgl szlovén liberális képviselő szerint „ha Macedónia teljesíti az összes feltételt, akkor ígéretes jövő áll a mai macedónok és a jövő generációi előtt. Az Uniónak szintén teljesítenie kell saját ígéreteit annak az országnak, amely már elég régóta vár az előszobában: jelentős mértékben hozzá kell járulnunk Délkelet-Európa egészének stabilitásához, biztonságához és fejlődéséhez.

Albánia

A 459 szavazattal, 112 ellenszavazat és 62 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők üdvözlik az albánok határozott előrelépést az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformok, és az ország igazságszolgáltatása függetlenségének és szakértelmének megerősítése terén. A képviselők elismerték az albán jogi és intézményes keretek jelentős fejlődését, és a szervezett bűnözés elleni harc eredményeit. Azonban továbbra is aggasztónak tartják a korrupció magas szintjét, az igazságszolgáltatás lassúságát és alacsony hatékonyságát, valamint azt, hogy a jogállamiság hiányosságai és a nehézkes ügymenet továbbra is visszaveti a beruházási kedvet.

Ennek ellenére az állásfoglalásban a parlament támogatja a Tanács javaslatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával 2019 júliusában abban az esetben, ha az ország teljesíti az összes feltételt.

„Négy évnyi jelöltség után ideje, hogy Európa elindítsa a csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Az ország véghezvitte az igazságügy reformját, amely az egyik kulcsfeltétel volt. Némi sikerrel zajlik a korrupció elleni harc is. A mai parlamenti szavazás elismeri ezeket az eredményeket, és felszólítja a Tanácsot és tagállamokat, hogy jövőre végre kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat Albániával” – mondta az albán jelentés szerzője, a német szocialista Knut Fleckenstein.

Montenegró

Bár Montenegró nagy lépésekkel halad előre az uniós integrációs folyamatban, a képviselők mégis a jogállamiság, a média szabadsága, a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, és az ehhez kapcsolódó erőszak miatt szólítják fel az ország politikai vezetését a további erőfeszítésekre.

A 484 szavazattal, 80 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás elismeri a konstruktív regionális együttműködést, és jó szomszédi kapcsolatok kialakítását célzó montenegrói lépéseket. A képviselők a Montenegró és Koszovó közötti határegyezmény ratifikálását is üdvözölték, ugyanakkor felszólítják a kormányt, hogy többi szomszédjával is mihamarabb rendezze határvitáit.

Az állásfoglalás kiemeli Montenegró 2017. június 5-i NATO-csatlakozásának a nyugat-balkáni béke biztosításában játszott kulcsszerepét. A képviselők egyetértenek az Európai Bizottság álláspontjában, amely szerint Montenegró 2025-re potenciálisan készen állhat az uniós tagságra.

A montenegrói jelentésért felelős Charles Tannock brit konzervatív képviselő szerint „a mai jelentés kiemeli Montenegró jelentős előrelépését, és optimistán ítéli meg az ország haladási irányát. Ezzel a sikerrel azonban felelősség is együtt jár. A Parlament egyértelműen megfogalmazta a média szabadságával kapcsolatos aggodalmait, és azt, hogy fokozni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést.”

Szerbia

Az 503 szavazattal, 85 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett Szerbiáról elfogadott állásfoglalás üdvözli az ország elkötelezettségét az uniós integráció mellett, és most a stratégiai döntés aktív népszerűsítését kéri a szerb nyilvánosság körében. A képviselők Szerbia azon törekvését is üdvözlik, amelynek célja a szomszédos Koszovóval fennálló helyzet normalizálása. Az állásfoglalás szerint az EU által előmozdított párbeszéd a megfelelő keret ahhoz, hogy a két ország között a kapcsolatok rendezéséről szóló átfogó megállapodás létrejöjjön.

Az állásfoglalás tudomásul veszi a Szerbia és Koszovó közötti esetleges területcseréről szóló jelenlegi vitát, de leszögezi: a régióban nem lehet cél etnikailag homogén állam létrehozása. A képviselők bármilyen jövőbeli egyezményt csak abban az esetben tartanak elfogadhatónak, ha abba Szerbia és Koszovó egyaránt beleegyezik, és az figyelembe veszi a régió egészének stabilitását és a nemzetközi jogot.

A képviselők sürgetik a szerb kormányt, hogy fokozza a jogállamisággal kapcsolatos reformok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc ütemét, és folytassa az ország közigazgatásának átalakítását politikailag semleges testületté. Szerbiának emellett kül- és biztonságpolitikáját – többek között Oroszország kérdésében az ENSZ-en belül – jobban összhangba kellene hoznia az EU céljaval.

A szerb jelentésért felelős David McAllister német néppárti képviselő elmondta: „Szerbia szép eredményeket ért el az uniós csatlakozási folyamatban: már 14 tárgyalási fejezetet megnyitott, amely közül kettőt átmenetileg lezárt. Ha az ország több energiát fektet a reformok elfogadására és végrehajtására, különös tekintettel a jogállamiság és koszovói helyzet rendezése terén, akkor a következő hónapokban újabb fejezeteket nyithat meg. Az Európai Parlament támogatja Szerbiát az EU felé vezető úton.”

Koszovó

A képviselők üdvözölik a koszovói európai reformprogramról szóló jogszabályt, de aggodalmukat fejezik ki a pártközi egyetértés hiánya és a politikai polarizálódás miatt, amely hátráltatja a fenntartható reformokat.

Ahhoz, hogy Koszovó közelebb kerülhessen Európához, elengedhetetlen az azonnali vízumliberalizáció. A képviselők üdvözlik, hogy az Európai Bizottság teljesültnek találta a vízumliberalizációra vonatkozó referenciamutatókat. Ugyanakkor a képviselők bírálják, hogy az ország igazságszolgáltatása forrásgondokkal küzd, széles körben elterjedt a korrupció, jelek mutatnak arra, hogy az állam érdekcsoportok fogságába esett, gyakori az indokolatlan politikai befolyásolás, és gond van a tisztességes és jogszerű bírósági eljárás tiszteletben tartásával is. A vízumliberalizáció feltételeinek teljesítésén túl ezeket a problémákat is orvosolni kell.

A 393 szavazattal, 139 ellenszavazat és 71 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás megjegyzi: öt uniós tagállam még mindig nem ismerte el Koszovót. A képviselők felszólítják ezt az öt tagállamot az ország elismerésére, amellyel hozzájárulnának a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezéséhez.

A Koszovóról szóló jelentés felelőse, Igor Šoltes szlovén zöldpárti képviselő elmondta: „Fontos, hogy Koszovó az európai integráció útján maradjon. Azonban az is fontos, hogy az EU elismerje: Koszovó teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit. A vízumliberalizációt tehát minél hamarabb be kell vezetni. A koszovói kormánynak folytatnia kell a reformok végrehajtását, és minden energiáját arra kell összpontosítania, hogy az elfogadott reformok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Fontos emellett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, és a független és teljesen működőképes igazságszolgáltatás is.”

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 07., 13:25
Az amerikai fogyasztók hamarosan többet fizethetnek a Kínából érkező termékekért, miután az Egyesült Államok 2025. február 1-től 10 százalékos vámot vetett ki a kínai importcikkekre, és megszüntette az eddigi adókedvezményt a 800 dollár alatti csomagokra. Az intézkedés különösen az olyan népszerű online piactereket érinti, mint a Temu és a Shein, amelyeket eddig alacsony árú termékeik és gyors kiszállításuk miatt kedveltek a vásárlók. De mi vezetett ehhez a döntéshez, és milyen hatása lesz az amerikai piacra? Tímár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértőjének írása.
2025. 02. 06., 15:25
Előregisztráció formájában már több mint 3200 cég jelezte érdeklődését a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” fantázianevű program iránt, amelyre a jelentkezés február 3-tól nyílt meg – tájékoztatott Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

  Rovathírek: HIPA

A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.