Az Európai Parlament képviselői véleményezték, hogy milyen erőfeszítéseket tett Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó az esetleges jövőbeli uniós tagság érdekében.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
A képviselők üdvözölték, hogy az ország határozottan elkötelezett a 2015-ös pržinói megállapodás és a sürgős reformprioritások hiánytalan végrehajtása mellett. Ezek ugyanis az Unióval kapcsolatos reformok terén is intenzívebb erőfeszítésekhez vezettek.
Felszólítják emellett a nemzeti hatóságokat, hogy fokozzák a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni harcot annak érdekében, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai befolyás ellen. Macedóniának emellett a jogállamiság fennmaradó hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek továbbra is komoly gondot okoznak. Az állásfoglalást 470 szavazattal, 116 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadták el.
Ugyan a szeptember 30-i népszavazást (amely a társadalom felhatalmazását kérte volna az ország nevének Észak-Macedóna Köztársaságra változtatásához) nem érte el a szükséges küszöböt, a képviselők üdvözölték az ezt követő szkopjei parlamenti döntést, amely elindította az ország és Görögország közötti, június 17-i preszpai megállapodás végrehajtásának alkotmányos folyamatát. Ez a folyamat vezet majd el az uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokhoz. A megállapodás már nagyon várt pozitívum az egész Nyugat-Balkán stabilitása és megbékélése szempontjából, fogalmaztak a képviselők.
A képviselők emellett felszólítják a magyar kormányt, hogy adja ki hazájának Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt, aki, miután hivatallal való visszaélésért börtönbüntetésre ítélték, Magyarországra szökött.
A macedón-jelentés szerzője, Ivo Vajgl szlovén liberális képviselő szerint „ha Macedónia teljesíti az összes feltételt, akkor ígéretes jövő áll a mai macedónok és a jövő generációi előtt. Az Uniónak szintén teljesítenie kell saját ígéreteit annak az országnak, amely már elég régóta vár az előszobában: jelentős mértékben hozzá kell járulnunk Délkelet-Európa egészének stabilitásához, biztonságához és fejlődéséhez.
Albánia
A 459 szavazattal, 112 ellenszavazat és 62 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők üdvözlik az albánok határozott előrelépést az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformok, és az ország igazságszolgáltatása függetlenségének és szakértelmének megerősítése terén. A képviselők elismerték az albán jogi és intézményes keretek jelentős fejlődését, és a szervezett bűnözés elleni harc eredményeit. Azonban továbbra is aggasztónak tartják a korrupció magas szintjét, az igazságszolgáltatás lassúságát és alacsony hatékonyságát, valamint azt, hogy a jogállamiság hiányosságai és a nehézkes ügymenet továbbra is visszaveti a beruházási kedvet.
Ennek ellenére az állásfoglalásban a parlament támogatja a Tanács javaslatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával 2019 júliusában abban az esetben, ha az ország teljesíti az összes feltételt.
„Négy évnyi jelöltség után ideje, hogy Európa elindítsa a csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Az ország véghezvitte az igazságügy reformját, amely az egyik kulcsfeltétel volt. Némi sikerrel zajlik a korrupció elleni harc is. A mai parlamenti szavazás elismeri ezeket az eredményeket, és felszólítja a Tanácsot és tagállamokat, hogy jövőre végre kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat Albániával” – mondta az albán jelentés szerzője, a német szocialista Knut Fleckenstein.
Montenegró
Bár Montenegró nagy lépésekkel halad előre az uniós integrációs folyamatban, a képviselők mégis a jogállamiság, a média szabadsága, a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, és az ehhez kapcsolódó erőszak miatt szólítják fel az ország politikai vezetését a további erőfeszítésekre.
A 484 szavazattal, 80 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás elismeri a konstruktív regionális együttműködést, és jó szomszédi kapcsolatok kialakítását célzó montenegrói lépéseket. A képviselők a Montenegró és Koszovó közötti határegyezmény ratifikálását is üdvözölték, ugyanakkor felszólítják a kormányt, hogy többi szomszédjával is mihamarabb rendezze határvitáit.
Az állásfoglalás kiemeli Montenegró 2017. június 5-i NATO-csatlakozásának a nyugat-balkáni béke biztosításában játszott kulcsszerepét. A képviselők egyetértenek az Európai Bizottság álláspontjában, amely szerint Montenegró 2025-re potenciálisan készen állhat az uniós tagságra.
A montenegrói jelentésért felelős Charles Tannock brit konzervatív képviselő szerint „a mai jelentés kiemeli Montenegró jelentős előrelépését, és optimistán ítéli meg az ország haladási irányát. Ezzel a sikerrel azonban felelősség is együtt jár. A Parlament egyértelműen megfogalmazta a média szabadságával kapcsolatos aggodalmait, és azt, hogy fokozni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést.”
Szerbia
Az 503 szavazattal, 85 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett Szerbiáról elfogadott állásfoglalás üdvözli az ország elkötelezettségét az uniós integráció mellett, és most a stratégiai döntés aktív népszerűsítését kéri a szerb nyilvánosság körében. A képviselők Szerbia azon törekvését is üdvözlik, amelynek célja a szomszédos Koszovóval fennálló helyzet normalizálása. Az állásfoglalás szerint az EU által előmozdított párbeszéd a megfelelő keret ahhoz, hogy a két ország között a kapcsolatok rendezéséről szóló átfogó megállapodás létrejöjjön.
Az állásfoglalás tudomásul veszi a Szerbia és Koszovó közötti esetleges területcseréről szóló jelenlegi vitát, de leszögezi: a régióban nem lehet cél etnikailag homogén állam létrehozása. A képviselők bármilyen jövőbeli egyezményt csak abban az esetben tartanak elfogadhatónak, ha abba Szerbia és Koszovó egyaránt beleegyezik, és az figyelembe veszi a régió egészének stabilitását és a nemzetközi jogot.
A képviselők sürgetik a szerb kormányt, hogy fokozza a jogállamisággal kapcsolatos reformok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc ütemét, és folytassa az ország közigazgatásának átalakítását politikailag semleges testületté. Szerbiának emellett kül- és biztonságpolitikáját – többek között Oroszország kérdésében az ENSZ-en belül – jobban összhangba kellene hoznia az EU céljaval.
A szerb jelentésért felelős David McAllister német néppárti képviselő elmondta: „Szerbia szép eredményeket ért el az uniós csatlakozási folyamatban: már 14 tárgyalási fejezetet megnyitott, amely közül kettőt átmenetileg lezárt. Ha az ország több energiát fektet a reformok elfogadására és végrehajtására, különös tekintettel a jogállamiság és koszovói helyzet rendezése terén, akkor a következő hónapokban újabb fejezeteket nyithat meg. Az Európai Parlament támogatja Szerbiát az EU felé vezető úton.”
Koszovó
A képviselők üdvözölik a koszovói európai reformprogramról szóló jogszabályt, de aggodalmukat fejezik ki a pártközi egyetértés hiánya és a politikai polarizálódás miatt, amely hátráltatja a fenntartható reformokat.
Ahhoz, hogy Koszovó közelebb kerülhessen Európához, elengedhetetlen az azonnali vízumliberalizáció. A képviselők üdvözlik, hogy az Európai Bizottság teljesültnek találta a vízumliberalizációra vonatkozó referenciamutatókat. Ugyanakkor a képviselők bírálják, hogy az ország igazságszolgáltatása forrásgondokkal küzd, széles körben elterjedt a korrupció, jelek mutatnak arra, hogy az állam érdekcsoportok fogságába esett, gyakori az indokolatlan politikai befolyásolás, és gond van a tisztességes és jogszerű bírósági eljárás tiszteletben tartásával is. A vízumliberalizáció feltételeinek teljesítésén túl ezeket a problémákat is orvosolni kell.
A 393 szavazattal, 139 ellenszavazat és 71 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás megjegyzi: öt uniós tagállam még mindig nem ismerte el Koszovót. A képviselők felszólítják ezt az öt tagállamot az ország elismerésére, amellyel hozzájárulnának a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezéséhez.
A Koszovóról szóló jelentés felelőse, Igor Šoltes szlovén zöldpárti képviselő elmondta: „Fontos, hogy Koszovó az európai integráció útján maradjon. Azonban az is fontos, hogy az EU elismerje: Koszovó teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit. A vízumliberalizációt tehát minél hamarabb be kell vezetni. A koszovói kormánynak folytatnia kell a reformok végrehajtását, és minden energiáját arra kell összpontosítania, hogy az elfogadott reformok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Fontos emellett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, és a független és teljesen működőképes igazságszolgáltatás is.”
Európai Parlament
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”