Az uniós sereghajtók között a magyar minimálbér

2022. 02. 16., 16:26

A magyar minimálbérnél csak Romániában, Lettországban és Bulgáriában alacsonyabb a legkisebb fizetés, vásárlóerő-paritáson számítva a magyar adat két helyet lép előre.

2022. január 1-jén az Európai Unió 27 tagállama közül 21-ben volt nemzeti minimálbér, a hat kivétel: Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország. Az euróban számított minimálbérek alapján a 21 országot az Eurostat három csoportba sorolja.

A (teljes munkaidőre számított) havi minimálbér 13 tagállamban van 1000 euró alatt: Bulgáriában (332 euró), Lettországban (500 euró), Romániában (515 euró), Magyarországon (542 euró), Horvátországban (624 euró), Szlovákiában (646 euró), Csehországban (652 euró), Észtországban (654 euró), Lengyelországban (655 euró), Litvániában (730 euró), Görögországban (774 euró), Máltán (792 euró) és Portugáliában (823 euró).

Az 1000–1500 eurós sávba mindössze két tagállam tartozik: Szlovéniában 1074 euró, Spanyolországban 1126 euró a minimálbér.

Hat tagállamban van 1500 euró feletti minimálbér: Franciaországban (1603 euró), Németországban (1621 euró), Belgiumban (1658 euró), Hollandiában (1725 euró), Írországban (1775 euró) és Luxemburgban (2257 euró).

A hatalmas különbségek (a luxemburgi minimálbér közel 7-szerese a bolgárnak) mérséklődnek, ha a legkisebb kereseteket vásárlóerő-paritáson (PPS egységben) hasonlítjuk össze. Így a bolgár adat 604 PPS-re nő (de így is a legalacsonyabb marad), a luxemburgi pedig (megtartva első helyét) 1707 PPS-re csökken. Vásárlóerő-paritáson a magyar minimálbér is „jobban teljesít”, ebben a rangsorban Bulgária mellett Csehország, Észtország, Szlovákia és Lettország kerül mögénk (Románia viszont megelőz minket).

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS