Az uniós átlagnál jóval kevesebb települési hulladék keletkezik Magyarországon

2022. 04. 28., 10:57

Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 505 kg volt 2020-ban az EU-ban; ez az adat 4 kg-mal több, mint a 2019. évi és 38 kg-mal haladja meg az 1995. évit.

Az EU-ban 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 2019-hez képest 1 százalékos növekedést jelent (+1,8 millió tonna) és 1995-höz képest pedig 4 százalékos növekedést (+27,7 millió tonna) – tájékoztatott az Eurostat.

Települési és háztartási hulladék

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint települési hulladék a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot.

A háztartási hulladék ugyanezen törvény meghatározása szerint a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat.

Uniós adatok

Az unió tagállamai közül 2020-ban Dániában (845 kg/fő) és Luxemburgban (790 kg/fő) keletkezett a legtöbb települési hulladék, majd Málta (643 kg/fő) és Németország (632 kg/fő) következett. A lista másik végén Románia (287 kg/fő), Lengyelország (346 kg/fő) és Magyarország (364 kg/fő) állt.

1995 és 2020-ban mindössze hét tagállamban csökkent az egy főre számolt települési hulladék: Bulgáriában 36, Magyarországon 21, Szlovéniában 18, Romániában 16, Spanyolországban 10, Belgiumban 9, Hollandiában pedig 1 százalékkal.

Az egyes országok közötti eltérések a fogyasztási szokások és a gazdasági jólét mellett a települési hulladék gyűjtése és kezelése terén mutatkozó különbségeket is tükrözik – jegyzik meg az Eurostat szakértői. A kereskedelem és a közigazgatás során keletkező hulladékot és a háztartásokból származó hulladék gyűjtése és kezelése között szintén eltérések mutatkoznak a tagállamok között.

Újrahasznosítás, komposztálás

Az újrahasznosított hulladék mennyisége 2020-ban 67 millió tonna volt (1 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban), ez fejenként 151 kg-ot jelent. Az utóbbi mutató 1995-ben 54 kg volt.

2020-ban unió-szerte 40 millió tonna (90 kg/fő) hulladékot komposztáltak, ez közel háromszor annyi, mint 1995-ben (14 millió tonna, 33 kg/fő).

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS