Az uniós átlagnál jóval kevesebb települési hulladék keletkezik Magyarországon

2022. 04. 28., 10:57

Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 505 kg volt 2020-ban az EU-ban; ez az adat 4 kg-mal több, mint a 2019. évi és 38 kg-mal haladja meg az 1995. évit.

Az EU-ban 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 2019-hez képest 1 százalékos növekedést jelent (+1,8 millió tonna) és 1995-höz képest pedig 4 százalékos növekedést (+27,7 millió tonna) – tájékoztatott az Eurostat.

Települési és háztartási hulladék

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint települési hulladék a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot.

A háztartási hulladék ugyanezen törvény meghatározása szerint a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat.

Uniós adatok

Az unió tagállamai közül 2020-ban Dániában (845 kg/fő) és Luxemburgban (790 kg/fő) keletkezett a legtöbb települési hulladék, majd Málta (643 kg/fő) és Németország (632 kg/fő) következett. A lista másik végén Románia (287 kg/fő), Lengyelország (346 kg/fő) és Magyarország (364 kg/fő) állt.

1995 és 2020-ban mindössze hét tagállamban csökkent az egy főre számolt települési hulladék: Bulgáriában 36, Magyarországon 21, Szlovéniában 18, Romániában 16, Spanyolországban 10, Belgiumban 9, Hollandiában pedig 1 százalékkal.

Az egyes országok közötti eltérések a fogyasztási szokások és a gazdasági jólét mellett a települési hulladék gyűjtése és kezelése terén mutatkozó különbségeket is tükrözik – jegyzik meg az Eurostat szakértői. A kereskedelem és a közigazgatás során keletkező hulladékot és a háztartásokból származó hulladék gyűjtése és kezelése között szintén eltérések mutatkoznak a tagállamok között.

Újrahasznosítás, komposztálás

Az újrahasznosított hulladék mennyisége 2020-ban 67 millió tonna volt (1 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban), ez fejenként 151 kg-ot jelent. Az utóbbi mutató 1995-ben 54 kg volt.

2020-ban unió-szerte 40 millió tonna (90 kg/fő) hulladékot komposztáltak, ez közel háromszor annyi, mint 1995-ben (14 millió tonna, 33 kg/fő).

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS