Az uniós átlagnál jóval kevesebb települési hulladék keletkezik Magyarországon

2022. 04. 28., 10:57

Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 505 kg volt 2020-ban az EU-ban; ez az adat 4 kg-mal több, mint a 2019. évi és 38 kg-mal haladja meg az 1995. évit.

Az EU-ban 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 2019-hez képest 1 százalékos növekedést jelent (+1,8 millió tonna) és 1995-höz képest pedig 4 százalékos növekedést (+27,7 millió tonna) – tájékoztatott az Eurostat.

Települési és háztartási hulladék

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint települési hulladék a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot.

A háztartási hulladék ugyanezen törvény meghatározása szerint a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat.

Uniós adatok

Az unió tagállamai közül 2020-ban Dániában (845 kg/fő) és Luxemburgban (790 kg/fő) keletkezett a legtöbb települési hulladék, majd Málta (643 kg/fő) és Németország (632 kg/fő) következett. A lista másik végén Románia (287 kg/fő), Lengyelország (346 kg/fő) és Magyarország (364 kg/fő) állt.

1995 és 2020-ban mindössze hét tagállamban csökkent az egy főre számolt települési hulladék: Bulgáriában 36, Magyarországon 21, Szlovéniában 18, Romániában 16, Spanyolországban 10, Belgiumban 9, Hollandiában pedig 1 százalékkal.

Az egyes országok közötti eltérések a fogyasztási szokások és a gazdasági jólét mellett a települési hulladék gyűjtése és kezelése terén mutatkozó különbségeket is tükrözik – jegyzik meg az Eurostat szakértői. A kereskedelem és a közigazgatás során keletkező hulladékot és a háztartásokból származó hulladék gyűjtése és kezelése között szintén eltérések mutatkoznak a tagállamok között.

Újrahasznosítás, komposztálás

Az újrahasznosított hulladék mennyisége 2020-ban 67 millió tonna volt (1 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban), ez fejenként 151 kg-ot jelent. Az utóbbi mutató 1995-ben 54 kg volt.

2020-ban unió-szerte 40 millió tonna (90 kg/fő) hulladékot komposztáltak, ez közel háromszor annyi, mint 1995-ben (14 millió tonna, 33 kg/fő).

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-01 19:41:00
Megalakult a GINOP Plusz Monitoring Bizottság, ami a soron következő fontos lépés a 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak gazdaságfejlesztési operatív programjának végrehajtásában – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS