David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Janez Janša, a Tanács elnöksége nevében eljáró szlovén miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláírta az EU 2022. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot.
A nyilatkozat kötelezi a három intézményt arra, hogy kiemelt prioritásként kezelje azon kezdeményezések csoportját, amelyek célja az európai zöld megállapodás céljainak elérése, a digitális korra felkészült Európa megvalósítása, az emberközpontú gazdaság megteremtése, Európa világban elfoglalt pozíciójának erősítése, az európai életmód előmozdítása, továbbá demokráciánk védelme és megerősítése, valamint közös európai értékeink védelme – olvasható az EU Tanácsának közleményében.
„Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy polgáraink számára egy erősebb, méltányosabb, fenntarthatóbb, digitálisabb és reziliensebb Európát hozzunk létre. Az Európai Uniónak büszkén ki kell állnia az alapvető értékei mellett, és senkit sem hagyhat hátra” – mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.
„A három intézmény egyesült erővel törekszik arra, hogy olyan nagyratörő politikai és jogalkotási menetrendet dolgozzon ki, amelynek célja Európa rezilienciájának fokozása és az európai helyreállítás előmozdítása, ami mindannyiunkat képessé tesz az „építsük újra, de jobban” elvét követő közös újjáépítésre. A ma aláírt, az EU 2022. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozat az általunk az idei év során elért eredményeken alapul, és abban újólag megerősítjük a méltányosabb, zöldebb és digitálisabb Európa, valamint a jövőbe tekintő és a polgárai elvárásainak megfelelően cselekvő, senkit hátra nem hagyó Unió iránti elkötelezettségünket” – mondta Janez Janša, Szlovénia miniszterelnöke.
„Európának megoldásokat kell találnia a polgárok aktuális problémáira, különös tekintettel a világjárványra és annak a polgárok mindennapi életére gyakorolt negatív következményeire, valamint a mindannyiunkat érintő hosszú távú kihívásokra, például az éghajlatváltozásra. Együttes nyilatkozatunk bizonyítéka azon elkötelezettségünknek, hogy intenzív közös munkát folytassunk annak érdekében, hogy megoldásokat találjunk mindezen ügyek kapcsán, az egészségügyi helyzettől kezdve az éghajlatváltozáson át a digitális transzformációig és a széles körű gazdasági jólétig” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A három intézmény vezetője továbbá üdvözölte a 2021. év eredményeit, amelyekbe beletartozik a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomagban foglalt, nagyratörő intézkedések elfogadása, valamint az a rendkívüli erőfeszítés, amely lehetővé tette az uniós digitális Covid-igazolvány 2 hónapon belüli elfogadását, hogy a polgárok szabadon utazhassanak az EU-n belül. Ezen túlmenően fontos jogszabályok kerültek elfogadásra több, már a 2021. évre vonatkozó együttes nyilatkozatban meghatározott kiemelt terület esetében. Ezek közé tartozik az európai klímarendelet, valamint az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontról, a magas szintű képzettséggel rendelkező migráns munkavállalók által igénybe vehető uniós kékkártyáról, az országonkénti adóügyi jelentéstételről, a kettős felhasználású termékek európai uniós ellenőrzési rendszeréről, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer végrehajtásáról, valamint az online terrorista tartalom megelőzéséről szóló, és a gyermekek online szexuális zaklatásának kezelésére irányuló jogszabály. Más kiemelt javaslatokról, mint például a 8. környezetvédelmi cselekvési programról, az EU-n belüli barangolás előnyeinek további 10 évre történő kiterjesztéséről, továbbá az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatásának megerősítéséről pedig ideiglenes megállapodás született a társjogalkotók között, és jelenleg az elfogadást megelőző véglegesítésük zajlik.
A képen (balról jobbra): Ursula von der Leyen, Janez Janša és David Sassoli
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.