Az Európai Unióban 6,0 százalékos, Magyarországon 4,5 százalékos volt a munkanélküliség 2025 októberében

Az Európai Unióban 6,0 százalékos, Magyarországon 4,5 százalékos volt a munkanélküliség 2025 októberében
2025. 12. 02., 15:20

2025 októberében 6,0 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban, a tagállamok rátái 3,1 és 10,5 százalék között szóródtak – derül ki az Eurostat tájékoztatójából.

Az uniós ráta 2025 júliusa óta nem változott; egy évvel korábban, 2024 októberében valamivel kisebb, 5,8 százalék volt.

Az Eurostat becslése szerint 2025. októberben az EU-ban élő 15–74 éves munkanélküliek száma 13,351 millió volt, 32 ezerrel több, mint egy hónappal korábban és 517 ezerrel több, mint 2024. októberben (amikor 5,8 százalékos volt a munkanélküliség). A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,3, a férfiaknál 5,8 százalék volt 2025. októberben.

A munkanélküliségi ráta Máltán (3,1 százalék) és Csehországban (3,2 százalék) volt a legalacsonyabb, Spanyolországban (10,5 százalék) és Finnországban (9,8 százalék) pedig a legmagasabb.

Az Eurostat módszertana szerint számolt októberi magyarországi munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – ugyanakkora, mint egy évvel, illetve egy hónappal korábban. A KSH valamivel alacsonyabb, 4,4 százalékos rátáról számolt be.

A 25 évnél fiatalabbak körében az uniós munkanélküliségi ráta 15,2 százalék volt 2025. októberben, ami 2,960 millió aktívan állást kereső fiatalt jelent. A fiatal munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 11 ezerrel nőtt, 2024 októberéhez viszonyítva pedig 74 ezerrel. Az „ifjúsági munkanélküliség” az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül Németországban volt a legalacsonyabb (6,6 százalék), a legmagasabb pedig Spanyolországban (25,3 százalék).

Magyarországon az ifjúsági munkanélküliségi ráta (a szeptemberi 14,4 százalék után) 14,1 százalék volt 2025. októberben; a fiatal munkanélküliek száma az Eurostat becslése szerint egy hónap alatt 42 ezerről 41 ezerre csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-12-16 16:10:00
Karácsony közeledtével évről évre felmerül a kérdés: élő fenyőt válasszunk vagy műfenyőt? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál.
2025-12-16 09:20:00
A házastársi kapcsolat jogi értelemben is az egyik legközelebbi rokoni kapcsolat két ember között. Ezért az egyik házastárs halála esetén a túlélő házastárs megalapozottan számíthat arra, hogy örökölni fog az elhunyt után. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS