Az Európai Unióban 6,0 százalékos, Magyarországon 4,4 százalékos volt a munkanélküliség 2025 novemberében

2026. 01. 08., 11:20

2025 novemberében 6,0 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban, a tagállamok rátái 3,1 és 10,4 százalék között szóródtak – derül ki az Eurostat tájékoztatójából.

Az uniós ráta 2025 júliusa óta nem változott; egy évvel korábban, 2024 novemberében valamivel alacsonyabb, 5,8 százalék volt.

Az Eurostat becslése szerint 2025. novemberben az EU-ban élő 15–74 éves munkanélküliek száma 13,225 millió volt, 97 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban, de 416 ezerrel több, mint 2024. novemberben. A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,2, a férfiak körében 5,8 százalék volt 2025. októberben.

A munkanélküliségi ráta Máltán (3,1 százalék) és Csehországban (3,2 százalék) volt a legalacsonyabb, Spanyolországban (10,4 százalék) és Finnországban (10,1 százalék) pedig a legmagasabb.

Az Eurostat módszertana szerint számolt novemberi magyarországi munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt (egy évvel és egy hónappal korábban is 4,5 százalék). Ugyanekkora rátát számolt a KSH is.

A 25 évnél fiatalabbak körében az uniós munkanélküliségi ráta 15,2 százalék volt 2025. novemberében, ami 2,923 millió aktívan állást kereső fiatalt jelent. A fiatal munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 44 ezerrel csökkent, 2024 novemberéhez viszonyítva ugyanakkor 24 ezerrel nőtt. Az „ifjúsági munkanélküliség” az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül Németországban volt a legalacsonyabb (6,8 százalék), a legmagasabb pedig Spanyolországban (25,0 százalék).

Magyarországon az ifjúsági munkanélküliségi ráta az októberi 14,1 százalék után 13,1 százalék volt 2025. novemberben; a fiatal munkanélküliek száma az Eurostat becslése szerint egy hónap alatt 41 ezerről 37 ezerre csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS