Az Európai Unióban 5,9 százalékos, Magyarországon 4,3 százalékos volt a munkanélküliség augusztusban

2025. 10. 03., 10:05

2025 augusztusában 5,9 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban, a tagállamok rátái 2,9 és 10,3 százalék között szóródtak.

Az Eurostat becslése szerint 2025. augusztusban az EU-ban élő munkanélküliek száma 13,089 millió volt, 39 ezerrel több, mint egy hónappal korábban és 85 ezerrel több, mint 2024. augusztusban (amikor szintén 5,9 százalékos volt a munkanélküliség). A nők körében az átlagos uniós munkanélküliség 6,0, a férfiaknál 5,8 százalék volt 2025. augusztusban.

A munkanélküliségi ráta Máltán volt a legalacsonyabb (2,9 százalék), Spanyolországban pedig a legmagasabb (10,3 százalék). Az Eurostat módszertana szerinti magyarországi adat 4,3 százalék volt, júliushoz képest nem változott.

A 25 évnél fiatalabbak körében az uniós munkanélküliségi ráta 14,4 százalék volt 2025. júliusban, ami 2,819 millió aktívan állást kereső fiatalt jelent. A fiatal munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 20 ezerrel nőtt, 2024. júliushoz viszonyítva ugyanakkor 147 ezerrel csökkent. Az „ifjúsági munkanélküliség” az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül Németországban volt a legalacsonyabb (6,5 százalék), a legmagasabb pedig Észtországban (25,4 százalék). Magyarországon ez a ráta (a júliusi 13,7 százalék után) 15,0 százalék volt 2025. augusztusban; a fiatalkorú munkanélküliek száma az Eurostat becslése szerint egy hónap alatt 41 ezerről 45 ezerre emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS