Az Európai Parlament támogatja az EU-Japán kereskedelmi megállapodást

2018. 12. 12., 15:32

Az Európai Parlament szerdán hozzájárult az unió által valaha megkötött legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodáshoz az unió és Japán között.

  •  A szabadkereskedelmi megállapodás a legtöbb, Japánba exportált uniós termékre kivetett vámot felszámolja.
  • A legnagyobb nyertesek a bort, szeszt, tejterméket, textilt, bőrt exportálók, a közbeszerzéseken indulók és a kis- és középvállalkozások lesznek.
  • A megállapodás a nemzetközi szabályokon alapuló, tisztességes szabadkereskedelem melletti kiállást jelenti, és az uniós értékeket terjeszti.

A 474 szavazattal, 152 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett elfogadott, az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás szinte az összes vámot felszámolja, amelyet Japán az uniós termékekre kivetett. Ez évente mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az uniós exportőröknek. A megállapodás az „erőteljesen protekcionista kihívások idején”egyértelmű kiállást jelent a nyílt, tisztességes és értékeken és szabályokon alapuló kereskedelem mellett.

A nyertesek: mezőgazdaság, kis- és középvállalkozások

A megállapodás védelmet nyújt az érzékeny európai ágazatoknak, például a rizstermelőknek, ugyanakkor az európai borok, sajtok, marha- és sertéshús, tészta, csokoládé és kekszek az első naptól fogva, vagy átmeneti időszak után vámmentesen forgalmazhatók lesznek a japán piacon. Japán 205 európai termék földrajzi jelzését ismerte el, azaz az ilyen termékek neve alatt csak az adott európai térségből származó termékek hozhatók majd forgalomba Japánban. Ez elsősorban a számos kivitelre dolgozó kistermelőknek segítség: a Japánba irányuló európai export 78 százalékáért kis- és középvállalkozások felelősek. A parlament felkéri a bizottságot, hogy hozzon létre számukra kapcsolattartó pontokat, hogy ezek a vállalkozások mihamarabb kiaknázhassák az új megállapodás előnyeit.

Vasút, szolgáltatások

Japán megnyitja 54 legnagyobb városának közbeszerzési piacát és a vasúti közbeszerzést az európai versenytársak előtt. Az internetes kereskedelmet, a nemzetközi tengeri fuvarozást és a postai szolgáltatásokat szintén megnyitják.

Munkajog

A Parlament üdvözölte, hogy a megállapodás magas színvonalú környezetvédelmi és munkajogi kitételeket tartalmaz, többek között elkötelezettséget a párizsi klímaegyezmény végrehajtására. A képviselők ugyanakkor kiemelték, hogy Japánnak mihamarabb el kell fogadnia a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által lefektetett összes alapegyezményt.

Stratégiai partnerség

A szabadkereskedelmi megállapodás mellett a parlament szerdán 535 szavazattal, 84 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett az unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodást is elfogadta. Ez a megállapodás az együttműködést a kereskedelmen túl olyan globális kérdések kezelésére is kiterjeszti, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiaforrások rendelkezésre állása, vagy a környezet védelme.

A jelentéstevő szerint

„A parlament mai hozzájárulása a szabadkereskedelmi egyezményhez mérföldkő a tisztességes, szabályokon és elveken alapuló kereskedelem számára a protekcionizmus terjedésének idején. A megállapodás segít a magas színvonalú termékek terjedésében és megerősíti a kereskedelmi politika és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Az Európai Parlament előremutató üzenetet küld, és továbbra is teszi a dolgát annak érdekében, hogy a kereskedelmi megállapodás az európaiak és a vállalatok számára valóban előnyös legyen” - mondta Pedro Silva Pereira, a témáért a parlamentben felelős portugál szocialista képviselő.

„Az Európai Parlament válasza a globalizáció kihívására az együttműködés és a nemzetközi szabványok meghatározása. Határozottan elutasítjuk a köldöknéző protekcionizmust és a nacionalista trendet - ezek nem oldják meg a sürgős problémáinkat, viszont eltávolítanak minket egymástól. Kulcsfontosságú a megállapodás gyors végrehajtása a gyakorlatban, és a civil szféra bevonása annak érdekében, hogy az egyezmény a polgárok és a dolgozók számára tényleg előnyös legyen” – mondta a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke, a német szocialista Bernd Lange.

Japán már jóváhagyta a megállapodást. A kereskedelmi egyezmény parlamenti támogatását követően az Európai Tanács várhatóan december 21-én ad végső zöld jelzést a megállapodásnak, ezt követően az 2019. február elsejével lép életbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS