Az Európai Parlament szerdán hozzájárult az unió által valaha megkötött legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodáshoz az unió és Japán között.
A 474 szavazattal, 152 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett elfogadott, az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás szinte az összes vámot felszámolja, amelyet Japán az uniós termékekre kivetett. Ez évente mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az uniós exportőröknek. A megállapodás az „erőteljesen protekcionista kihívások idején”egyértelmű kiállást jelent a nyílt, tisztességes és értékeken és szabályokon alapuló kereskedelem mellett.
A nyertesek: mezőgazdaság, kis- és középvállalkozások
A megállapodás védelmet nyújt az érzékeny európai ágazatoknak, például a rizstermelőknek, ugyanakkor az európai borok, sajtok, marha- és sertéshús, tészta, csokoládé és kekszek az első naptól fogva, vagy átmeneti időszak után vámmentesen forgalmazhatók lesznek a japán piacon. Japán 205 európai termék földrajzi jelzését ismerte el, azaz az ilyen termékek neve alatt csak az adott európai térségből származó termékek hozhatók majd forgalomba Japánban. Ez elsősorban a számos kivitelre dolgozó kistermelőknek segítség: a Japánba irányuló európai export 78 százalékáért kis- és középvállalkozások felelősek. A parlament felkéri a bizottságot, hogy hozzon létre számukra kapcsolattartó pontokat, hogy ezek a vállalkozások mihamarabb kiaknázhassák az új megállapodás előnyeit.
Vasút, szolgáltatások
Japán megnyitja 54 legnagyobb városának közbeszerzési piacát és a vasúti közbeszerzést az európai versenytársak előtt. Az internetes kereskedelmet, a nemzetközi tengeri fuvarozást és a postai szolgáltatásokat szintén megnyitják.
Munkajog
A Parlament üdvözölte, hogy a megállapodás magas színvonalú környezetvédelmi és munkajogi kitételeket tartalmaz, többek között elkötelezettséget a párizsi klímaegyezmény végrehajtására. A képviselők ugyanakkor kiemelték, hogy Japánnak mihamarabb el kell fogadnia a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által lefektetett összes alapegyezményt.
Stratégiai partnerség
A szabadkereskedelmi megállapodás mellett a parlament szerdán 535 szavazattal, 84 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett az unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodást is elfogadta. Ez a megállapodás az együttműködést a kereskedelmen túl olyan globális kérdések kezelésére is kiterjeszti, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiaforrások rendelkezésre állása, vagy a környezet védelme.
A jelentéstevő szerint
„A parlament mai hozzájárulása a szabadkereskedelmi egyezményhez mérföldkő a tisztességes, szabályokon és elveken alapuló kereskedelem számára a protekcionizmus terjedésének idején. A megállapodás segít a magas színvonalú termékek terjedésében és megerősíti a kereskedelmi politika és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Az Európai Parlament előremutató üzenetet küld, és továbbra is teszi a dolgát annak érdekében, hogy a kereskedelmi megállapodás az európaiak és a vállalatok számára valóban előnyös legyen” - mondta Pedro Silva Pereira, a témáért a parlamentben felelős portugál szocialista képviselő.
„Az Európai Parlament válasza a globalizáció kihívására az együttműködés és a nemzetközi szabványok meghatározása. Határozottan elutasítjuk a köldöknéző protekcionizmust és a nacionalista trendet - ezek nem oldják meg a sürgős problémáinkat, viszont eltávolítanak minket egymástól. Kulcsfontosságú a megállapodás gyors végrehajtása a gyakorlatban, és a civil szféra bevonása annak érdekében, hogy az egyezmény a polgárok és a dolgozók számára tényleg előnyös legyen” – mondta a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke, a német szocialista Bernd Lange.
Japán már jóváhagyta a megállapodást. A kereskedelmi egyezmény parlamenti támogatását követően az Európai Tanács várhatóan december 21-én ad végső zöld jelzést a megállapodásnak, ezt követően az 2019. február elsejével lép életbe.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Paksi Atomerőmű 4. blokkja a február 9-én bekövetkezett védelmi működés miatti automatikus leterhelődést követően újra névleges teljesítményen üzemel – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal.