Az Európai Parlament ragaszkodik a Magyarországnak szánt források befagyasztásához

Az Európai Parlament ragaszkodik a Magyarországnak szánt források befagyasztásához
2022. 11. 24., 15:35

A 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.

Az Európai Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében fogadják el a Bizottság által a feltételességi mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket és csak akkor vonják azokat vissza, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. „Amennyiben ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az Uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania.”

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kapcsán a képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a helyreállítási pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. A Parlament szerint ugyanakkor továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a Bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Magyar nyomásgyakorlás és a végső kedvezményezettek

A képviselők felszólítják a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések – például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése – megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással” a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre, kérik a képviselők.

A Parlament hangsúlyozza, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és felszólítják a Bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba.

A képviselők végezetül nehezményezik, hogy a Bizottság csak „hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal” indította el feltételességi mechanizmust Magyarország ellen. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan – olvasható a Parlament közleményében.

A Bizottság 2022. szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt a Bizottsággal, majd 17, a problémák kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be, amelyek között egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is szerepel. A végső döntést a Bizottság ajánlása alapján a Tanács hozza meg december 19-ig.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS