Az EU határozottabban lép fel a félretájékoztatással szemben

Számba véve az eddig elért eredményeket és választ adva az európai vezetők 2018. júniusi felszólítására, amelyben az unió demokratikus rendszereinek védelmét sürgették, az Európai Bizottság és a főképviselő konkrét intézkedéseket terjeszt elő a félretájékoztatás elleni fellépés érdekében, melyek többek között egy riasztási rendszer létrehozására és az online platformok által aláírt gyakorlati kódex végrehajtásának szoros nyomon követésére irányulnak. A cselekvési terv a probléma megoldására szánt források növelését is előirányozza.

Federica Mogherini főképviselő/alelnök így nyilatkozott: „Az egészséges demokrácia elképzelhetetlen a nyitott, szabad és tisztességes nyilvános vita nélkül. Kötelességünk megóvni e teret, és megakadályozni, hogy bárki is a gyűlölet, a viszály és a demokrácia iránti bizalmatlanság szítására irányuló félretájékoztatást terjesszen. Az Európai Uniót képviselve úgy döntöttünk, hogy együttes cselekvéssel megerősítjük válaszlépéseinket, érvényre juttatjuk elveinket, és elősegítjük, hogy társadalmaink ellenállóbbá váljanak, mind a határainkon belül, mind pedig a szomszédságunkban. Napjaink egyik legnagyobb kihívására így adhatunk európai választ.” 

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Egységesen, egyesült erővel kell fellépnünk annak érdekében, hogy megvédjük társadalmainkat a félretájékoztatással szemben. Tanúi lehettünk, hogy egyesek megpróbáltak beavatkozni a választásokba és népszavazásokba, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy e félretájékoztatási kampányok elsődleges forrása Oroszország. E fenyegetések kezelése érdekében javasoljuk, hogy hozzunk létre riasztási rendszert a tagállamokkal folytatott koordináció javítása érdekében, erősítsük meg a félretájékoztatást feltáró csoportjainkat, fokozzuk a média és a kutatók számára nyújtott támogatást, valamint szólítsuk fel az internetes platformokat kötelezettségvállalásaik teljesítésére. A félretájékoztatással szemben csak együttes fellépéssel vehetjük fel a küzdelmet.”

Az észlelés, a válaszlépések és a tudatosság megerősítése

A hatékony uniós kapacitásépítésre, valamint a tagállamok és az EU közötti együttműködés megerősítésére irányuló cselekvési terv – amelynek kialakításában szorosan együttműködött többek között Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos és Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos – az alábbi négy kulcsfontosságú területre összpontosít:

• Az észlelés javítása: Megerősítjük az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) stratégiai kommunikációs munkacsoportjait és hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoportját, valamint a szomszédságpolitikai partnerországokban működő uniós küldöttségeket, lényegesen több szakembert és adatelemző eszközöket biztosítva számukra. Az EKSZ számára a félretájékoztatás kezeléséhez és az abból következő káros hatások tudatosításához biztosított stratégiai kommunikációs költségvetés a tervek szerint 2019-ben több mint kétszeresére – a 2018-as 1,9 millió eurós szintről 5 millió euróra – emelkedik. Az uniós tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a félretájékoztatással szembeni saját eszközeik megerősítésével kell kiegészíteniük.
• Összehangolt válaszlépések: Az uniós intézmények és a tagállamok között külön riasztási rendszer jön létre a félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos adatok és értékelések megosztásának elősegítése, valamint a félretájékoztatási fenyegetések valós idejű jelzése céljából. Az uniós intézmények és a tagállamok kiemelt feladata emellett az uniós értékekről és szakpolitikákról szóló proaktív és objektív kommunikáció.
• Az internetes platformok és az iparág: A gyakorlati kódex aláíróinak mielőbb hatékonyan végre kell hajtaniuk a kódex keretében vállalt kötelezettségeket, a 2019. évi európai parlamenti választások tekintetében sürgősnek minősülő intézkedésekre összpontosítva. Ezek mindenekelőtt a következőket foglalják magukban: a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a hamis felhasználói fiókok törlésére irányuló erőfeszítések fokozása, a nem emberi interakciók (az internetes robotok által automatikusan küldött üzenetek) megjelölése, a tényellenőrzőkkel és tudományos kutatókkal való együttműködés a félretájékoztatási kampányok észlelése érdekében, valamint az ellenőrzött tényeken alapuló tartalmak láthatóságának és terjedésének javítása. A Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságok európai csoportja segítségével biztosítja a kötelezettségvállasok végrehajtásának szoros és folyamatos nyomon követését.
• Tudatosságnövelés és a polgárok felkészültségének javítása: A célzott tudatosító kampányok mellett az uniós intézmények és a tagállamok külön programok segítségével mozdítják elő a médiaműveltséget. Támogatásban részesülnek a független tényellenőrök és kutatók nemzeti multidiszciplináris munkacsoportjai, hogy észleljék és feltárják a közösségi oldalakon folytatott félretájékoztatási kampányokat.

A következő lépések

Az Európai Bizottság és a főképviselő – a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben – kialakítja és végrehajtja a cselekvési tervben meghatározott intézkedéseket.

Az európai parlamenti választásokra való tekintettel a riasztási rendszer 2019 márciusáig meg fog valósulni. Ezt kiegészíti majd a szükséges források további megerősítése.

A gyakorlati kódex aláíróinak 2018 végéig kell benyújtaniuk a bizottságnak a végrehajtásra vonatkozó első jelentéseket, amelyeket a Bizottság 2019 januárjában tesz majd közzé. Január és május között az online platformoknak havonta jelentést kell tenniük a bizottságnak. A bizottság emellett átfogó értékelést végez a gyakorlati kódex végrehajtásának első 12 hónapjáról. Amennyiben a gyakorlati kódex végrehajtása és hatása elégtelennek bizonyul, a bizottság további intézkedéseket terjeszthet elő, amelyek szabályozási jellegűek is lehetnek – zárul a bizottság közleménye.