Tekintettel a 2019. évi európai parlamenti választásokra, valamint arra, hogy 2020-ig több tagállamban nemzeti és helyhatósági választásokra kerül sor, az EU cselekvési tervet terjesztett elő a félretájékoztatással szembeni erőfeszítések fokozására.
Számba véve az eddig elért eredményeket és választ adva az európai vezetők 2018. júniusi felszólítására, amelyben az unió demokratikus rendszereinek védelmét sürgették, az Európai Bizottság és a főképviselő konkrét intézkedéseket terjeszt elő a félretájékoztatás elleni fellépés érdekében, melyek többek között egy riasztási rendszer létrehozására és az online platformok által aláírt gyakorlati kódex végrehajtásának szoros nyomon követésére irányulnak. A cselekvési terv a probléma megoldására szánt források növelését is előirányozza.
Federica Mogherini főképviselő/alelnök így nyilatkozott: „Az egészséges demokrácia elképzelhetetlen a nyitott, szabad és tisztességes nyilvános vita nélkül. Kötelességünk megóvni e teret, és megakadályozni, hogy bárki is a gyűlölet, a viszály és a demokrácia iránti bizalmatlanság szítására irányuló félretájékoztatást terjesszen. Az Európai Uniót képviselve úgy döntöttünk, hogy együttes cselekvéssel megerősítjük válaszlépéseinket, érvényre juttatjuk elveinket, és elősegítjük, hogy társadalmaink ellenállóbbá váljanak, mind a határainkon belül, mind pedig a szomszédságunkban. Napjaink egyik legnagyobb kihívására így adhatunk európai választ.”
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Egységesen, egyesült erővel kell fellépnünk annak érdekében, hogy megvédjük társadalmainkat a félretájékoztatással szemben. Tanúi lehettünk, hogy egyesek megpróbáltak beavatkozni a választásokba és népszavazásokba, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy e félretájékoztatási kampányok elsődleges forrása Oroszország. E fenyegetések kezelése érdekében javasoljuk, hogy hozzunk létre riasztási rendszert a tagállamokkal folytatott koordináció javítása érdekében, erősítsük meg a félretájékoztatást feltáró csoportjainkat, fokozzuk a média és a kutatók számára nyújtott támogatást, valamint szólítsuk fel az internetes platformokat kötelezettségvállalásaik teljesítésére. A félretájékoztatással szemben csak együttes fellépéssel vehetjük fel a küzdelmet.”
Az észlelés, a válaszlépések és a tudatosság megerősítése
A hatékony uniós kapacitásépítésre, valamint a tagállamok és az EU közötti együttműködés megerősítésére irányuló cselekvési terv – amelynek kialakításában szorosan együttműködött többek között Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos és Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos – az alábbi négy kulcsfontosságú területre összpontosít:
A következő lépések
Az Európai Bizottság és a főképviselő – a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben – kialakítja és végrehajtja a cselekvési tervben meghatározott intézkedéseket.
Az európai parlamenti választásokra való tekintettel a riasztási rendszer 2019 márciusáig meg fog valósulni. Ezt kiegészíti majd a szükséges források további megerősítése.
A gyakorlati kódex aláíróinak 2018 végéig kell benyújtaniuk a bizottságnak a végrehajtásra vonatkozó első jelentéseket, amelyeket a Bizottság 2019 januárjában tesz majd közzé. Január és május között az online platformoknak havonta jelentést kell tenniük a bizottságnak. A bizottság emellett átfogó értékelést végez a gyakorlati kódex végrehajtásának első 12 hónapjáról. Amennyiben a gyakorlati kódex végrehajtása és hatása elégtelennek bizonyul, a bizottság további intézkedéseket terjeszthet elő, amelyek szabályozási jellegűek is lehetnek – zárul a bizottság közleménye.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.