Az EU gyorsítaná a földgáz kivezetését, Magyarország új gázerőműveket épít

2023. 03. 15., 16:25

Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós villamosenergia-piac szerkezetének reformjára, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrások térnyerését és a földgáz kivezetését. Magyarország nem teljesen ezt az irányt követi.

Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós villamosenergia-piac szerkezetének reformjára, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrások térnyerését és a földgáz kivezetését, csökkentse a fogyasztói számlák függését a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó áraitól, jobban védje a fogyasztókat a jövőbeli áremelkedésektől és az esetleges piaci manipulációtól, valamint tisztábbá és versenyképesebbé tegye az uniós ipart – olvasható a Bizottság közleményében. Az EU több mint húsz éve rendelkezik hatékony, jól integrált villamosenergia-piaccal, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kihasználják az egységes energiapiac gazdasági előnyeit, biztosítja az ellátás biztonságát és ösztönzi a dekarbonizációs folyamatot. Az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott energiaválság azonban rávilágított arra, hogy a zöld átállás jobb támogatása és az energiafogyasztók – mind a háztartások, mind a vállalkozások – számára a megfizethető, megújuló és nem fosszilis eredetű villamos energiához való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében mihamarabb kell igazítani a villamosenergia-piacot.

A javasolt reform olyan intézkedéseket vezet be, amelyek ösztönzik a nem fosszilis tüzelőanyaggal történő villamosenergia-termelésre irányuló hosszabb távú szerződések kötését, és több tiszta és rugalmas megoldást vezetnek be a rendszerbe a gázzal való verseny érdekében.

„A megújuló energiaforrások használata hozzásegít minket az energetikai szuverenitáshoz és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk felszámolásához. Ha azt akarjuk, hogy az átállás a lehető leggyorsabban megtörténjen, és a fogyasztók élvezhessék a megújuló energiaforrások alacsonyabb költségeinek előnyeit, naprakésszé kell tennünk a piac szerkezetét – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

Kadri Simson energiaügyi biztos hozzátette: „Bár a villamosenergia-piac jelenlegi kialakítása évtizedek óta hatékony, jól integrált piacot biztosít, a szűkös globális kínálat és az energiapiacaink Oroszország általi manipulációja következtében számos fogyasztó az energiaszámlák jelentős növekedésével szembesült. Olyan intézkedésekre tettünk javaslatot, amelyek Unió-szerte növelni fogják az energiaköltségek stabilitását és kiszámíthatóságát. A megújuló energiaforrásokba történő beruházások ösztönzése segíteni fog a zöld megállapodás céljainak elérésében és abban, hogy az EU-t a tiszta energia központjává tegyük az elkövetkező évtizedekre.”

A fogyasztók védelme és érdekeinek érvényesítése 

A bizottsági javaslat értelmében fogyasztók széles választékkal fognak rendelkezni a szerződésekből, és világosabb tájékoztatást kapnak a szerződések aláírása előtt, hogy a túlzott kockázatok és a volatilitás elkerülése érdekében biztonságos, hosszú távú árakra tudjanak szerződni. Ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy dinamikus árképzési szerződéseket kötnek annak érdekében, hogy kihasználják az árak változékonyságát, és a villamos energiát olyankor használják, amikor olcsóbb (pl. elektromos autók töltésére vagy hőszivattyúk üzemeltetésére).

A fogyasztók választási lehetőségeinek bővítésén túl a reform további célja az árstabilitás előmozdítása azáltal, hogy csökkenti a beszállítók csődjének kockázatát. A javaslat előírja a szolgáltatók számára, hogy legalább a rögzített szerződések szerinti mennyiségek mértékéig kezeljék árkockázataikat annak érdekében, hogy kevésbé legyenek kitéve az áremelkedéseknek és a piaci volatilitásnak. Emellett arra kötelezi a tagállamokat, hogy végső menedékes szolgáltatókat hozzanak létre annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon villamos energia nélkül.

A veszélyeztetett fogyasztók védelme is jelentősen javul. A javasolt reform keretében a tagállamok megvédik a kiszolgáltatott helyzetben lévő hátralékos fogyasztókat attól, hogy lekapcsolják őket. Lehetővé válik továbbá a tagállamok számára, hogy válság esetén kiterjesszék a szabályozott kiskereskedelmi árakat a háztartásokra és a kkv-kra.

A javaslat a megújuló energia megosztására vonatkozó szabályokat is átalakítja. A fogyasztók szél- vagy naperőműparkokba fektethetnek be, és a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát nem csak a szolgáltatójuknak, hanem szomszédjaiknak is értékesíthetik. Például a bérlőknek lehetőségük lesz a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát megosztani a szomszédokkal.

A villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása érdekében a tagállamoknak mostantól fel kell mérniük szükségleteiket, célkitűzéseket kell meghatározniuk a nem fosszilis tüzelőanyagok használatának rugalmasabbá tétele érdekében, és lehetőségük lesz új támogatási rendszerek bevezetésére, különösen a keresletoldali válasz és a tárolás tekintetében. A reform azt is lehetővé teszi a rendszerüzemeltetők számára, hogy csúcsidőben csökkentsék a keresletet.

A javasolt reformot a hatálybalépés előtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia.

Orbán Viktor: a gáz nem minősül ellenségnek

Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – mondta el Orbán Viktor a kamarai gazdasági évnyitón, március 9-én. A döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül „ellenségnek” – magyarázta a miniszterelnök.

Az Energiaügyi Minisztérium néhány nappal később bejelentette: a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására. Az MVM Csoport nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat indít kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.
2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS