„Az EU gazdasága figyelemreméltóan jól teljesít”

„Az EU gazdasága figyelemreméltóan jól teljesít”
2023. 05. 15., 20:45

Az Európai Unióban 1 százalékos lehet az idei GDP-növekedés az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.

Az európai gazdaság továbbra is reziliens a kihívásokkal teli globális környezetben. 2023 első negyedévében az alacsonyabb energiaárak, az ellátási korlátok enyhülése és az erős munkaerőpiac mérsékelt növekedést eredményezett, eloszlatva a recesszióval kapcsolatos félelmeket – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A vártnál jobb évkezdésnek köszönhetően az uniós gazdaság 2023-as növekedési kilátásai elérték az 1,0 százalékot (szemben a téli időközi előrejelzés szerinti 0,8 százalékkal), 2024-ben pedig 1,7 százalékos növekedés várható (szemben a téli előrejelzés szerinti 1,6 százalékkal). Az euróövezetre vonatkozó, felfelé történő módosítások hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1 százalékos, 2024-ben pedig 1,6 százalékos GDP-növekedés várható. A tartós maginfláció miatt az inflációra vonatkozó előrejelzés a télihez képest szintén felfelé módosult: az euróövezetben 2023-ban várhatóan 5,8 százalék, 2024-ben pedig 2,8 százalék lesz.

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint Magyarország GDP-je 2023-ban 0,5 százalékkal, 2025-ben 2,8 százalékkal növekedhet.

A Magyarországra vonatkozó prognózis fő számairól itt írtunk.

„Az EU gazdasága figyelemreméltóan jól teljesít az Ukrajna elleni orosz agresszióval szembesülve, aminek köszönhetően a 2023-ra vonatkozó jelenlegi növekedési előrejelzés jobb a korábbinál. Erős a munkaerőpiac és rekord alacsony a munkanélküliség. Az energiaárak egyértelmű csökkenésével a kormányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy fokozatosan megszüntessék a támogatási intézkedéseket és csökkentsék adósságterheiket. Ugyanakkor számos kockázati tényező van, amelyekre oda kell figyelnünk. A maginfláció továbbra is tartósan magas, ami ronthatja az emberek vásárlóerejét, lassíthatja a beruházások növekedését és akadályozhatja a hitelhez jutást. Az infláció féken tartása érdekében elengedhetetlen, hogy a költségvetési politika továbbra is prudens maradjon, és fenn kell tartani a reformok és beruházások lendületét” – mondta Valdis Dombrovskis,az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

„Az európai gazdaság tavaly őszi előrejelzéseinkhez képest jobb helyzetben van. Az energiabiztonságunk megerősítésére irányuló határozott erőfeszítéseknek, a figyelemreméltóan reziliens munkaerőpiacnak és az ellátási nehézségek enyhülésének köszönhetően elkerültük a téli recessziót, és idén és jövőre mérsékelt növekedéssel számolunk. Az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyult, de az előrejelzések szerint 2023 hátralevő részében és 2024-ben fokozatosan csökkenni fog. Az államháztartás javulása pedig az energiatámogatási intézkedések fokozatos visszavonásával várhatóan folytatódik. Azonban még mindig túl sok kockázattal kell számolnunk, és Oroszország Ukrajna elleni brutális inváziója beárnyékolja és bizonytalanabbá teszi a kilátásainkat. Ébernek kell maradnunk – és készen kell állnunk arra, hogy a jövőbeli sokkhelyzetekkel szemben ugyanolyan egységben és elszántan lépjünk fel, mint az elmúlt három év során” – mondta Paolo Gentilonigazdaságpolitikai biztos.

Az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően javulnak a növekedési kilátások

Az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint 2023 első negyedévében a GDP az EU-ban 0,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal nőtt. A fő mutatók a második negyedévre a növekedés folytatódását jelzik.

Az európai gazdaság képes volt megfékezni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kedvezőtlen hatásait, és az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős csökkenésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot. A gazdaságban egyre inkább érzékelhető a jóval alacsonyabb energiaárak hatása, és így csökkennek a vállalatok termelési költségei. A fogyasztók energiaszámlái is csökkennek, bár a magánfogyasztás várhatóan visszafogott marad, mivel a bérek növekedése elmarad az inflációtól.

Mivel az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak. Bár az EKB és más uniós központi bankok várhatóan közelítenek a kamatemelési ciklus végéhez, a pénzügyi szektor közelmúltbeli zavarai valószínűleg további nyomást gyakorolnak a hitelhez jutás költségeire és elérhetőségére, visszafogva a beruházások növekedését, különösen érzékenyen érintve a lakóingatlan-beruházást.

A maginfláció előrejelzése felfelé módosult, de fokozatosan csökkenni fog

A 2022-es csúcsot követően az általános infláció 2023 első negyedévében tovább csökkent az energiaárak erőteljes lassulása közepette. A maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított általános infláció) azonban tartósabbnak bizonyul. Márciusban 7,6 százalékos történelmi csúcsot ért el, de az előrejelzés távlatában fokozatosan csökkenni fog, ahogy a haszonkulcsok csökkennek a nagyobb bérnyomás hatására, és szigorodnak a finanszírozási feltételek. Az euroövezetre vonatkozóan ezen előrejelzés zárónapja után közzétett áprilisi harmonizált fogyasztói árindex a maginfláció ütemének marginális csökkenését mutatja, ami arra enged következtetni, hogy az előrejelzésnek megfelelően az első negyedévben tetőzhetett. Éves értéket nézve az euróövezetben a maginfláció 2023-ban várhatóan átlagosan 6,1 százalék lesz, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken, mindkét előrejelzési évben meghaladva az általános inflációt.

A munkaerőpiac továbbra is reziliens a gazdasági lassulással szemben

A rekorderős munkaerőpiac erősíti az uniós gazdaság rezilienciáját. Az uniós munkanélküliségi ráta 2023 márciusában minden eddiginél alacsonyabb szintre, 6,0 százalékra esett, az aktivitási és foglalkoztatási ráta pedig rekord magas.

Az uniós munkaerőpiac várhatóan csak kismértékben reagál majd a gazdasági növekedés lassabb ütemére. A foglalkoztatás növekedése idén várhatóan 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalékra csökken. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad. A bérnövekedés 2022 eleje óta felgyorsult, de ez idáig jóval az infláció alatt maradt. Tartósabb béremelések várhatók a munkaerőpiacok tartós szűkössége, a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelkedése, valamint – általánosabban – az elveszített vásárlóerő visszaszerzésére irányuló munkavállalói nyomás miatt.

Az államháztartási hiány várhatóan csökkenni fog

A magas energiaárak hatásának enyhítését célzó támogatási intézkedések bevezetése ellenére az erőteljes nominális növekedés és a világjárványhoz kapcsolódó fennmaradó intézkedések megszüntetése miatt az EU összesített költségvetési hiánya 2022-ben tovább, a GDP 3,4 százalékára csökkent. A csökkenő energiaáraknak köszönhetően 2023-ban és még inkább 2024-ben a kormányok képesek lesznek fokozatosan megszüntetni az energiatámogatási intézkedéseket, ami a hiány további, a GDP 3,1 százalékának, illetve 2,4 százalékának megfelelő szintre való visszaesését eredményezheti. Az EU összesített GDP-arányos adósságrátája az előrejelzések szerint 2024-ben fokozatosan 83 százalék (az euróövezetben 90 százalék) alá csökken, ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet. A tagállamok költségvetési pályái igen heterogének.

Bár az infláció rövid távon támogathatja az államháztartás javulását, ez a hatás idővel eloszlik, mivel nőnek az adósságtörlesztési költségek, és a közkiadásokat fokozatosan a magasabb árszinthez igazítják.

Erősödtek a gazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok

A tartósabb maginfláció továbbra is korlátozhatja a háztartások vásárlóerejét, és erőteljesebb monetáris politikai válaszhoz vezethet, ami makroszinten széles körű pénzügyig következményekkel járhat. Ezenkívül a pénzügyi stressz újabb epizódjai a kockázatkerülés további fokozódásához vezethetnek, és ezért az előrejelzéshez képest a hitelezési feltételek nagyobb mértékben szigorodhatnak. Az expanzív költségvetési politika tovább erősítené az inflációt, ami ellentétes lenne a monetáris politikai fellépéssel. Emellett a bankszektor zavarait követően vagy a tágabb geopolitikai feszültségekhez kapcsolódóan új kihívások merülhetnek fel a világgazdaságban. Pozitív fejlemény, hogy az energiaárak kedvezőbb alakulása az általános infláció gyorsabb csökkenéséhez vezetne, ami pozitív tovagyűrűző hatást gyakorolna a belföldi keresletre. Végezetül, Oroszország Ukrajna elleni folyamatos inváziója miatt továbbra is fennáll a bizonytalanság.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 18:10:16
A menedzserszövetség Év Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója lett. A szövetség 29. alkalommal rendezte meg az Év Menedzsere Díjátadót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS