Az EU egészében 2,0, Magyarországon 2,1 százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya 2026 második negyedévében

2026. 09. 16., 03:25

Az első negyedévi 2,1 százalékról 2,0 százalékra csökkent 2026. második negyedévében a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A betöltetlen álláshelyek és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely számának hányadosaként definiált mutató az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a tagállamok közül 2026 második negyedévében Hollandiában (4,1 százalék), Belgiumban (3,3 százalék), Máltán (3,1 százalék) és Ausztriában (2,9 százalék) volt a legmagasabb.

A legalacsonyabb rátákat Romániában (0,5 százalék), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 0,8 százalék, valamint Spanyolországban és Szlovákiában (mindkettő 0,9 százalék) regisztrálták.

A gazdaság nagy ágai közül (uniós átlagban) az iparban és az építőiparban uniós szinten 1,8 százalék, a szolgáltatások területén 2,1 százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya a második negyedévben.

Egy év alatt, azaz 2025 második negyedévéhez képest a betöltetlen álláshelyek aránya 3 tagállamban nőtt, 15-ben csökkent, 8-ban nem változott (a portugál adatot még nem ismerjük). A legnagyobb mértékű, 0,7 százalékpontos (3,3 százalékról 2,6 százalékra) csökkenést Cipruson, a legnagyobb növekedést Szlovéniában (+ 0,3 százalékpont: 2,2 százalékról 2,5 százalékra) regisztrálták.

Magyarországon a 2026 I. negyedévivel azonos, 2,1 százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya április–júniusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS