Az EU-ban átlagosan 5,7 százalékkal, Magyarországon 1,9 százalékkal emelkedtek májusban az ipari termelői árak

Az EU-ban átlagosan 5,7 százalékkal, Magyarországon 1,9 százalékkal emelkedtek májusban az ipari termelői árak
2026. 07. 09., 17:40

Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak az Európai Unióban 2026 májusában, az átlagos árszint 5,7 százalékkal haladta meg egy évvel korábbit.

Az unió statisztikai hivatalának közleménye szerint 2026. májusban – év/év alapon, uniós átlagban – a továbbfelhasználásra gyártó ágazatokban 5,2 százalékkal emelkedtek a termelői árak, az energia 14,3 százalékkal, a gépek/berendezések 2,1 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek pedig 2,7 százalékkal kerültek többe a termelőknél vásárolva, mint 2025 májusában. A nem tartós fogyasztási cikkek ára 0,5 százalékkal csökkent. (Az energiaszektoron kívüli átlagos termelőiár-növekedés 2,8 százalék volt.)

2026. májusban a tagállamok közül a legnagyobb éves termelőiár-emelkedést – a belföldi értékesítésben – Bulgáriában (+19,3 százalék) regisztrálták, a „dobogós helyeket” Románia (+13,5 százalék) és Litvánia (+12,3 százalék) foglalta el. Az átlagos termelői árszint éves szinten egyedül Luxemburgban csökkent (3,2 százalékkal).

Magyarországon a belföldi értékesítésben az Eurostat és a KSH módszertana szerint egyaránt átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak a termelői árak, mint 2025. májusban.

Az Eurostat azt is összesítette, hogy az átlagos belföldi termelői árszint mennyivel haladta meg 2026 májusában a 2021. évit az egyes tagállamokban. Ebben a „rangsorban” 88,6 százalékos átlagos drágulással Magyarország az első. A második Románia (+77,1 százalék), a harmadik Dánia (+58,0 százalék); az uniós átlag 31,8 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS