Az EU-ban átlagosan 1,3 százalékkal, Magyarországon 1,8 százalékkal csökkentek az ipari árak 2025. novemberben

2026. 01. 12., 17:25

Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak 2025 novemberében az Európai Unióban, de – az energiaárak több mint 6 százalékos éves csökkenése miatt – így is az egy évvel korábbi szint alatt maradtak 1,3 százalékkal – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának közleménye szerint 2025. novemberben az unió tagállamaiban az energia átlagosan 6,1 százalékkal lett olcsóbb éves összevetésben. A továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,3 százalékkal emelkedtek a termelői árak. A gépek és berendezések, valamint a tartós fogyasztási cikkek átlagos árszintje egyaránt 1,7 százalékkal, a nem tartós cikkeké 1,3 százalékkal haladta meg a 2024. novemberit. (Az energiaszektoron kívül átlagosan 1,0 százalékos volt az éves áremelkedés.)

2025. novemberben a tagállamok közül a legnagyobb éves termelőiár-emelkedést – a belföldi értékesítésben – Bulgáriában regisztrálták (+13,8 százalék), majd Románia (+4,9 százalék) és Észtország (+3,2 százalék) következik. Az átlagos árszint Luxemburgban (mínusz 5,5 százalék), Portugáliában (mínusz 3,8 százalék) és Írországban (mínusz 3,6 százalék) csökkent a legnagyobb mértékben 2024. novemberhez viszonyítva.

Magyarországon a belföldi értékesítésben az Eurostat módszertana szerint számolva 1,7 százalékkal (a KSH szerint 1,8 százalékkal) csökkentek éves összevetésben az ipari termelői árak 2025. novemberében. (Az energia a belföldi értékesítésben 2,8 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban.)

Az Eurostat azt is összesítette, hogy az átlagos belföldi termelői árszint mennyivel haladta meg 2025. novemberében a 2021. évit az egyes tagállamokban. Magyarország ebben a „rangsorban” toronymagasan az első 85,5 százalékos átlagos drágulással. A második Románia (+67,9 százalék), a harmadik Dánia (+48,9 százalék). Az uniós átlag 26,5százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS