Az EU-ban átlagosan 0,4 százalékkal, Magyarországon 3,9 százalékkal emelkedtek az ipari árak 2025. májusban

2025. 07. 04., 15:20

Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak 2025 májusában az Európai Unióban, az egy évvel korábbi szintet így 0,4 százalékkal haladták meg.

Az Eurostat tájékoztatása szerint 2025. májusban az EU egészét tekintve a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a termelői árak éves összevetésben, az energia 1,6 százalékkal lett olcsóbb, a gépek és berendezések gyártói ugyanakkor 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek gyártói 1,3százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek gyártói pedig 2,2 százalékkal adták drágábban a termékeiket, mint 2024 májusában. (Az energiaszektoron kívül átlagosan 1,1 százalékos volt az áremelkedés.)

2025. májusban a tagállamok közül a legnagyobb éves termelőiár-emelkedést (a belföldi értékesítésben) Bulgáriában regisztrálták (+7,8 százalék), majd Görögország (+6,4 százalék) és Magyarország (+3,9 százalék) következik. A termelői árak átlagos szintje Portugáliában (mínusz 2,8 százalék), Litvániában (mínusz 2,5 százalék), és Finnországban (mínusz 2,0 százalék) csökkent a legnagyobb mértékben 2024. májushoz viszonyítva.

Az Eurostat adatsoraiból az is kiderül, hogy az átlagos belföldi termelői árszint mennyivel haladta meg 2025. májusban a 2021. évi szintet. Itt Magyarország az első, 85,1 százalékos drágulással. Négy éves távlatban 50 százalék feletti átlagos ipariár-emelkedést csupán Romániában (+56,1 százalék) és Luxemburg (+50,6 százalék) regisztráltak. (Az uniós átlag 24,7 százalék.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS