Arányos választ ad az EU a gazdasági nyomásgyakorlásra

Az Európai Bizottság a harmadik országok által gyakorolt gazdasági nyomással szembeni fellépés új eszközére vonatkozó javaslatot terjesztett elő. A cél annak megakadályozása, hogy a harmadik országok korlátozzák a kereskedelmet és a beruházásokat, illetve erre irányuló intézkedéseket helyezzenek kilátásba azzal a céllal, hogy politikai változásokat idézzenek elő az EU-ban olyan területeken, mint például az éghajlatváltozás, az adórendszer vagy az élelmiszer-biztonság. A nyomásgyakorlás elleni eszköz célja, hogy konkrét nyomásgyakorlási intézkedések esetén első lépésként párbeszédes úton lehessen fellépni azok megszüntetése, illetve eszkalációjuk megakadályozása érdekében.

Az EU ellenintézkedésekhez csak végső eszközként folyamodna, olyan esetekben, amikor más módon nem lehet fellépni a gazdasági megfélemlítéssel szemben, amely számos formát ölthet. A gazdasági megfélemlítés formái közé tartozik például az, ha egyes országok explicit kényszerítő és piacvédelmi eszközöket alkalmaznak az EU-val szemben, ha szelektíven folytatnak határon történő vagy élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket valamely uniós országból érkező árukra vonatkozóan, vagy ha bojkottálnak meghatározott származású árukat.

Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos, a Bizottság ügyvezető alelnöke így nyilatkozott: „A fokozódó geopolitikai feszültségek idején egyre többször alkalmazzák fegyverként a kereskedelmet. Az EU és az uniós tagállamok így gazdasági megfélemlítés célpontjává válnak. Megfelelő eszközökre van szükségünk az ezzel szembeni fellépéshez. Javaslatunk egyértelmű üzenete, hogy az EU határozottan ki fog állni érdekei védelmében. A nyomásgyakorlás elleni eszköz elsődleges célja az elrettentés. Ám akkor is több lehetőségünk lesz, ha cselekedni kényszerülünk. Az új eszközzel lehetőségünk nyílik reagálni az előttünk álló évtizedek geopolitikai kihívásaira, valamint Európa erejének és agilitásának megőrzésére.”

Az EU közvetlenül az érintett országgal veszi majd fel a kapcsolatot a gazdasági megfélemlítés megszüntetése érdekében. Ha a gazdasági megfélemlítés nem szűnik meg azonnal, az új eszköz segítségével az EU gyorsan és hatékonyan tud majd reagálni, és az egyes helyzetekre testre szabott és arányos válaszlépéseket lesz képes kialakítani – például vámokat vethet ki és korlátozhatja a kérdéses országból származó behozatalt, korlátozásokat vezethet be a szolgáltatásokra vagy beruházásokra vonatkozóan, vagy olyan intézkedéseket hozhat, amelyek korlátozzák az érintett országnak az EU belső piacához való hozzáférését.

Európai Bizottság