Anyák az EU-ban: hány évesen érkezik az első gyerek?

2019. 08. 01., 16:16

Az első gyermeküket szülő anyák 92 százalékának életkora 20 és 39 év között volt az Európai Unióban 2017-ben – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint a 20 évnél fiatalabb és a legalább 40 éves elsőgyermekes édesanyák aránya egyaránt 4 százalék volt 2017-ben.

A 20 évesnél fiatalabb elsőgyermekes anyák aránya Bulgáriában volt a legnagyobb 2017-ben (12,5 százalék), majd Románia (12,1 százalék), Magyarország (8,5 százalék) és Szlovákia (8,1 százalék) következett.

A 20 évnél fiatalabb elsőgyermekes anyák aránya Dániában volt a legalacsonyabb (1 százalék), de Hollandiában (1,2 százalék), Luxemburgban és Svédországban (mindkettő 1,4 százalék) sem haladta meg a 2 százalékot.

Azoknak az anyáknak az aránya, akik első gyermekük születésekor elérték a 40 éves kort, Spanyolországban volt a legmagasabb 2017-ben (8,8 százalék), Olaszországban ez az arány 8,6, Görögországban 6,6 százalék volt.

Az első gyermeküket világra hozó nők között a legalább 40 évesek aránya Litvániába volt a legkisebb (1,3 százalék), Lengyelországban ez a mutató 1,4, Szlovákiában 1,5, Lettországban 1,8 százalék volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS