Alkoholszonda és fekete doboz is lesz az új autókban 2022-től

2019. 04. 17., 12:03

Az új autókat 2022 májusától kötelező felszerelni bizonyos életmentő technológiákkal, például intelligens sebességszabályzóval és fejlett vészfékező rendszerrel – döntött az Európai Parlament.

Az összes új járműbe kötelezően beszerelendő, fejlett rendszerek az alábbiak:

  • intelligens sebességszabályzó rendszer,
  • indításgátló alkoholszonda (alcolock) előkészítése,
  • a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszerek,
  • vészfékjelzés,
  • tolatóradar és
  • esemény-adatrögzítő (azaz fekete doboz).

Az intelligens sebességszabályzó becslések szerint 20 százalékkal csökkenti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, és a sofőr bármikor kikapcsolhatja.

Az új személyautókba és könnyű haszongépjárművekbe ezen kívül fejlett vészfékezési rendszert (ez a teherautók és a buszok esetében már most is kötelező) és vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert is be kell majd szerelni.

A legtöbb fenti technológia bevezetése az új modellekben már 2022 májusától, 2024-től pedig az összes létező modellben kötelező.

Kisebb veszélyt jelentenek majd a teherautók és a buszok

A teherautókat és buszokat úgy kell megtervezni, hogy azokból a sofőr számára jobban láthatók legyenek a veszélyeztetett úthasználók, többek között a kerékpárosok és a gyalogosok. Olyan járműveket kell építeni, amelyekben a lehető legkisebb a holttér a sofőr számára a jármű előtt és oldalán, fogalmaz a szöveg.

A közvetlen rálátást biztosító technológiát 2025 novemberétől kell alkalmazni az új modellekben, és 2028 novemberétől a már meglévő modellekben.

Jobb törésteszt és szélvédő

Az új szabályok a passzív biztonsági követelményeket, többek között a törésteszteket és a szélvédők minőségi előírásait is szigorítják annak érdekében, hogy a gyalogosok és biciklisek baleset esetén kevésbé súlyos sérüléseket szenvedjenek. A gumiabroncsok típusjóváhagyásához a használt abroncsok tesztjére is szükség lesz.

„A jogszabálynak köszönhetően a következő évek során több ezren élik túl a baleseteket. A középpontban mindig a közutakat használók, elsősorban a védtelenebbek álltak” – mondta Róża Thun lengyel néppárti jelentéstevő. „Nem vezetünk be sebességkorlátozót. Ehelyett egy intelligens rendszert teszünk kötelezővé, amely tudatosítja a sofőrben, ha átlépi a sebességhatárt. Így nem csak az utak válnak biztonságosabbá, hanem kevesebb büntetést is kell majd fizetni.

A parlamentben 578 szavazattal, 30 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet most a tagállami szakminiszterek elé kerül. A jogszabályról már előzetes, nem hivatalos megállapodás született a parlament és a Tanács között.

Az Európai Bizottság előzetes adatai szerint az unió útjain 2018-ban 25 100-an haltak meg és 135 000-en sebesültek meg súlyosan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS