Alkoholszonda és fekete doboz is lesz az új autókban 2022-től

2019. 04. 17., 12:03

Az új autókat 2022 májusától kötelező felszerelni bizonyos életmentő technológiákkal, például intelligens sebességszabályzóval és fejlett vészfékező rendszerrel – döntött az Európai Parlament.

Az összes új járműbe kötelezően beszerelendő, fejlett rendszerek az alábbiak:

  • intelligens sebességszabályzó rendszer,
  • indításgátló alkoholszonda (alcolock) előkészítése,
  • a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszerek,
  • vészfékjelzés,
  • tolatóradar és
  • esemény-adatrögzítő (azaz fekete doboz).

Az intelligens sebességszabályzó becslések szerint 20 százalékkal csökkenti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, és a sofőr bármikor kikapcsolhatja.

Az új személyautókba és könnyű haszongépjárművekbe ezen kívül fejlett vészfékezési rendszert (ez a teherautók és a buszok esetében már most is kötelező) és vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert is be kell majd szerelni.

A legtöbb fenti technológia bevezetése az új modellekben már 2022 májusától, 2024-től pedig az összes létező modellben kötelező.

Kisebb veszélyt jelentenek majd a teherautók és a buszok

A teherautókat és buszokat úgy kell megtervezni, hogy azokból a sofőr számára jobban láthatók legyenek a veszélyeztetett úthasználók, többek között a kerékpárosok és a gyalogosok. Olyan járműveket kell építeni, amelyekben a lehető legkisebb a holttér a sofőr számára a jármű előtt és oldalán, fogalmaz a szöveg.

A közvetlen rálátást biztosító technológiát 2025 novemberétől kell alkalmazni az új modellekben, és 2028 novemberétől a már meglévő modellekben.

Jobb törésteszt és szélvédő

Az új szabályok a passzív biztonsági követelményeket, többek között a törésteszteket és a szélvédők minőségi előírásait is szigorítják annak érdekében, hogy a gyalogosok és biciklisek baleset esetén kevésbé súlyos sérüléseket szenvedjenek. A gumiabroncsok típusjóváhagyásához a használt abroncsok tesztjére is szükség lesz.

„A jogszabálynak köszönhetően a következő évek során több ezren élik túl a baleseteket. A középpontban mindig a közutakat használók, elsősorban a védtelenebbek álltak” – mondta Róża Thun lengyel néppárti jelentéstevő. „Nem vezetünk be sebességkorlátozót. Ehelyett egy intelligens rendszert teszünk kötelezővé, amely tudatosítja a sofőrben, ha átlépi a sebességhatárt. Így nem csak az utak válnak biztonságosabbá, hanem kevesebb büntetést is kell majd fizetni.

A parlamentben 578 szavazattal, 30 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet most a tagállami szakminiszterek elé kerül. A jogszabályról már előzetes, nem hivatalos megállapodás született a parlament és a Tanács között.

Az Európai Bizottság előzetes adatai szerint az unió útjain 2018-ban 25 100-an haltak meg és 135 000-en sebesültek meg súlyosan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS