Az Európai Bizottság valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arra vonatkozóan, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz.
Az adatok mennyisége folyamatosan nő: 2018-ban 33 zetabájt állt rendelkezésre, 2025-re pedig már 175 zetabájtnyi adattal számolhatunk. Ez egy kiaknázatlan lehetőség, mivel az ipari adatok 80 százalékát soha nem használják fel. Az adatmegosztási jogszabály azokkal a jogi, gazdasági és technikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek az adatok kihasználatlanságához vezetnek. Az új szabályok több adatot tesznek majd elérhetővé újrafelhasználás céljából, ami 2028-ig várhatóan 270 milliárd euróval növeli a GDP-t – olvasható a bizottság közleményében.
Az adatmegosztási jogszabályra tett javaslat a következőket tartalmazza:
– Olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek a saját maguk által előállított adatokhoz, melyeket jelenleg gyakran kizárólag a gyártók gyűjtenek, valamint hogy megosszák az ilyen adatokat harmadik felekkel, értékesítés utáni vagy más adatközpontú innovatív szolgáltatások nyújtása céljából. A javaslat emellett arra ösztönzi a gyártókat, hogy továbbra is fektessenek be a jó minőségű adatok előállításába azáltal, hogy fedezi a gyártók adattovábbítással kapcsolatos költségeit, és megtiltja a megosztott adatok versenyelőnyhöz jutás céljából való felhasználását.
– A kkv-k kiegyensúlyozott tárgyalási pozícióját célzó intézkedések, melyek megelőzik, hogy az adatmegosztási szerződések keretében a szerződő felek valamelyike visszaélhessen erőfölényével. Az adatmegosztási jogszabály védelmet nyújt a kkv-knak a lényegesen erősebb alkupozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben. A Bizottság mintaszerű szerződési feltételeket is ki fog dolgozni annak érdekében, hogy segítse az ilyen vállalkozásokat a tisztességes adatmegosztási szerződések kidolgozásában és megtárgyalásában.
– A javaslat ezenfelül eszközöket biztosít a közszféra szervezeteinek ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő, ám kivételes körülmények, különösen veszélyhelyzet, például árvizek és erdőtüzek esetén szükséges, vagy a jogszabályban foglalt feladataik ellátásához elengedhetetlen és más módon nem elérhető adatokhoz, és ezeket felhasználhassák. Az adatok ismerete elengedhetetlen a gyors és biztonságos reagáláshoz, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni a vállalkozásokra nehezedő terheket.
– Olyan új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy akadályok nélkül váltsanak a felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, és amelyek biztosítékokat vezetnek be a jogtalan adattovábbítás ellen.
Emellett az adatmegosztási jogszabály felülvizsgálja az adatbázisokról szóló irányelv egyes vonatkozásait, melyet az 1990-es években fogadtak el az adatok strukturált előállítására irányuló beruházások védelme érdekében. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a dolgok internetéhez használt eszközökből és tárgyakból származó adatokat tartalmazó adatbázisok nem képezhetik külön jogi védelem tárgyát. Ez biztosítja a széles körű hozzáférést és felhasználást.
A fogyasztók és a vállalkozások hozzáférhetnek eszközeik adataihoz, és felhasználhatják azokat értékesítés utáni és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz, például prediktív karbantartáshoz. Több információ birtokában a fogyasztók és a felhasználók, így például a mezőgazdasági termelők, a légitársaságok vagy az építőipari vállalatok megalapozottabb döntéseket hozhatnak, például jobb minőségű vagy fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak, hozzájárulva a zöld megállapodás célkitűzéseihez.
Az üzleti és ipari szereplők több adattal fognak rendelkezni, és élvezhetik az adatok versenypiaca nyújtotta előnyöket. Az értékesítés utáni utópiaci szolgáltatók személyre szabottabb szolgáltatásokat tudnak majd kínálni, és a gyártók által kínált hasonló szolgáltatásokkal azonos feltételek mellett versenyezhetnek, sőt, az adatok kombinálása révén akár teljesen új digitális szolgáltatásokat is kifejleszthetnek.
A 2020. februári európai adatstratégia nyomán a Bizottság már javaslatot tett az adatkormányzási rendeletre. Második fő jogalkotási kezdeményezésként ezt követi a ma előterjesztett javaslat, melynek célja, hogy adatközpontú társadalmunkban megalapozza az EU vezető szerepét.
E kezdeményezések – az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban – együttesen felszabadítják az adatok és technológiák gazdasági és társadalmi potenciálját. Olyan egységes piacot hoznak létre, mely Unió-szerte lehetővé teszi az adatok szabad, ágazatok közötti áramlását, ami a vállalkozások, a kutatók, a közigazgatás és a társadalom egészének javát szolgálja.
Míg a 2020 novemberében előterjesztett és a társjogalkotók által 2021 novemberében elfogadott adatkormányzási rendelet létrehozza azokat a folyamatokat és struktúrákat, amelyek megkönnyítik a vállalatok, az egyének és a közszféra közötti adatmegosztást, az adatmegosztási jogszabály egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból.
Az adatmegosztási jogszabályról 2021. június 3. és szeptember 3. között nyilvános konzultációt tartottak, melynek keretében összegyűjtötték a méltányos adatmegosztás megteremtésére irányuló intézkedésekkel, valamint a fogyasztóknál és a vállalkozásoknál jelentkező értékekkel kapcsolatos véleményeket. Az eredményeket 2021. december 6-án tették közzé.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.