„A rákszűrésre vonatkozó új uniós ajánlások elfogadása mérföldkő a rákkezelés terén mind nemzeti, mind európai szinten.”

A rákmegelőzés megerősítésére irányuló bizottsági javaslatot követően az Európai Unió Tanácsa új megközelítést fogadott el a rákszűréssel kapcsolatban. Ez Unió-szerte fontos lépés a korai felismerés javítása felé, ami egyben az európai rákellenes terv egyik fontos célja – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Különösen hálás vagyok a Tanácsnak és a cseh elnökségnek, hogy az új ajánlás ilyen gyors elfogadásával újabb fontos mérföldkövet értek el a rák elleni küzdelemben. A szűrés és a korai felismerés elengedhetetlen a késői diagnózisok elkerüléséhez, és egyes esetekben a rák kialakulásának teljes elkerüléséhez. Az ajánlás hatálya alá tartozó ráktípusok a rákos megbetegedések és halálesetek több mint felét teszik ki az EU-ban. Ez az Európai Unió egész területén számtalan ember életét fogja megmenteni” – mondta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

„A rákszűrésre vonatkozó új uniós ajánlások elfogadása mérföldkő a rákkezelés terén mind nemzeti, mind európai szinten. 20 év telt el az ajánlások elfogadása óta, és az orvostudomány ez alatt hihetetlen előrelépést ért el. Legfőbb ideje, hogy új, naprakész szűrési ajánlásokat vezessünk be az egész EU-ban, és kezeljük a hozzáférés terén mutatkozó elfogadhatatlan egyenlőtlenségeket. Bár szerettem volna egy még ambiciózusabb megközelítést, mindazonáltal a mai nap vízválasztó az uniós polgárok számára, és kulcsfontosságú eredmény az európai rákellenes terv szempontjából” – tette hozzá Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

Az ajánlás felváltja és kiterjeszti a rákszűrésről szóló, 2003-ban elfogadott korábbi tanácsi ajánlást, amely az emlő-, vastagbél- és méhnyakrákszűrésre vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat. Az ajánlás fontos szerepet játszott annak biztosításában, hogy több polgár férhessen hozzá e ráktípusok szervezett szűréséhez. A szűréshez való hozzáférés terén azonban továbbra is jelentős különbségek vannak a tagállamok között. 2020-ban a becslések szerint 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal az Európai Unióban. Becslések szerint minden második uniós polgár élete során megbetegedik rákban, ami hosszan tartó következményekkel jár életminőségére nézve, és a rákos betegeknek csak a fele éli túl.

Amint azt szeptemberben bejelentették, ez az új uniós megközelítés, amely a legújabb rendelkezésre álló tudományos eredményeken és bizonyítékokon alapul, segíteni fog annak biztosításában, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák-szűrésre jogosult uniós népesség 90 százaléka vegyen részt szűrésen. Az új megközelítés azt is szorgalmazza, hogy a szűrőprogramokat fokozatosan terjesszék ki a prosztata-, tüdő- és bizonyos esetekben a gyomorrákra is. Az ajánlás az új uniós rákszűrési rendszer részét képezi, amelyet az európai rákellenes terv kiemelt kezdeményezéseként terjesztettek elő.

Az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák esetében az új uniós megközelítés a következőket ajánlja:

• emlőrákszűrés mammográfiával az 50–69 éves nők esetében, amely a 45–74 éves nők esetében is javasolt,
• a humán papillomavírus (HPV) jelenlétére vonatkozó tesztelés mint a méhnyakrákszűrés előnyben részesített eszköze 30–65 éves nők esetében, ötéves vagy annál nagyobb időintervallummal,
• a számszerűsített széklet immunkémiai vizsgálat (FIT) a vastagbélrákszűrés előnyben részesítendő szűrővizsgálata az 50 és 74 év közötti betegek további kolonoszkópiás vizsgálatra való beutalásának mérlegelésekor.

A tüdő-, prosztata- és gyomorrák esetében a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy további kutatások alapján:

• mérlegeljék az alacsony dózisú komputertomográfia megvalósíthatóságát és hatékonyságát a tüdőrák szempontjából nagy kockázatnak kitett személyek – köztük a nehézdohányosok és a volt dohányosok – szűrésére, továbbá kapcsolják össze a szűrést, valamint az elsődleges és másodlagos megelőzési megközelítéseket,
• értékeljék a férfiaknál végzett szervezett prosztatarákszűrés megvalósíthatóságát és hatékonyságát a prosztataspecifikus antigén (PSA) vizsgálat és ehhez kapcsolódóan további vizsgálatként mágnesesrezonancia-alapú képalkotásos (MRI) szkennelés alapján,
• a Helicobacter pylori-ra (olyan baktérium, amely gyomorrákot okozhat) vonatkozó szűrési-kezelési stratégiákat kövessenek azokban az országokban, illetve régiókban, ahol magas a gyomorrákos megbetegedések és a kapcsolódó halálozások száma.

A rákszűréshez rendelkezésre áll pénzügyi támogatás: 38,5 millió eurót már lekötöttek „az EU az egészségügyért” program projektjeire, és 60 millió eurót a Horizont Európa keretében. Az uniós egészségügyi cselekvési program 2023. évi munkaprogramja további 38,5 millió euró támogatja a tagállamokat ezen új tanácsi ajánlás végrehajtásában és uniós iránymutatások kidolgozásában. További támogatás nyújtható az európai regionális, kohéziós és szociális alapokból is.

Európai Bizottság