A nők jogai: a 25 éve beazonosított problémák továbbra is fennállnak

A Parlament felszólítja az Uniót, hogy az minden, a nők jogait a tagállamokban aláásó intézkedés ellen lépjen fel.

A Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság márciusi, New Yorkban megrendezett 64. ülése előtt.

A képviselők a 463 szavazattal, 108 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban bírálják, hogy a 25 évvel a Pekingi nyilatkozat és cselekvési platform megszületését követően a nyilatkozatban beazonosított problémák jelentős része továbbra is fennáll.

A képviselők felszólítják a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy jussanak egységes uniós álláspontra, és ne hagyják, hogy a nemi esélyegyenlőséggel és a női jogokkal egyet nem értők tábora kerekedjen felül.

A képviselők az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának márciusi ülésére készülve felsorolták, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyekkel a nők gazdasági és politikai jogai megerősíthetők:

• nagyobb szerephez kell juttatni a nőket a munkaerőpiacon;
• több támogatást kell biztosítani a vállalkozó szellemű nők számára;
• fel kell számolni a bérszakadékot (16 százalék) és a nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget (37 százalék);
• támogatni kell a háztartási és a gyermek- és idősgondozási feladatok egyenlő elosztását férfi és nő között;
• ösztönözni kell a lányok iskoláztatását és tudományok, technológia, matematika és műszaki témák felé terelését;
• a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatali fórumokat kell létrehozni minden szinten; és
• a Tanácsban véget kell vetni annak a bojkottnak, amely a nőket a vállalati igazgatótanácsba juttató irányelv elfogadásának útjában áll.

A nők védelmének céljából az Uniónak az alábbi lépéseket kellene megtennie:

• azonnal le kell zárni a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről és annak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikációját;
• megfelelő forrást kell szánni a nemen alapuló erőszak felszámolására és az áldozatok védelmére; és
• biztosítani és védelmezni kell a többszörös, sok szinten érvényesülő erőszaknak kitett csoportok jogait, legyen szó fogyatékossággal élő nőkről, nem fehér nőkről, bevándorló nőkről vagy LGBTQ nőkről.

A nemzetközi színtéren az Uniónak

• minden új szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodásá külön nemi esélyegyenlőségi fejezettel kell kiegészíteni;
• el kell ítélnie az amerikai, ún. „általános tilalmi szabályt", amelynek értelmében az Egyesült Államok megszünteti azoknak a nemzetközi szervezeteknek a támogatását, amelyek abortuszt végeznek vagy támogatják azt;
• jelentős támogatást kell nyújtania a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítására; és
• segítenie kell abban, hogy minél több nő vehessen részt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, békefenntartásban és békeépítésben, és konfliktusokban való közvetítésben.

A Pekingi nyilatkozat. c. ENSZ-állásfoglalást 1995. szeptember 15-én, a nőkről szóló 4. világkonferencia végén fogadták el annak érdekében, hogy világszerte elterjedjenek a nők és férfiak egyenjogúságának alapelvei. A cselekvési platform több téren (gazdaság, oktatás, egészségügy, erőszak, döntéshozatal stb.) stratégiai fellépést szorgalmazott.

A vitában a magyar képviselők közül Cseh Katalin szólalt fel.