Az Európai Parlament közzétette az „EU: választások utáni felmérés 2024” című kutatást, amely az uniós polgárok választási magatartását és fő prioritásait vizsgálja.
Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon szavazzanak. A szavazók egyharmada (34 százalék) szerint a nemzetközi helyzet volt az a téma, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét (32 százalék). Azok, akik nem szavaztak, szintén azt mondják, hogy a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna őket a választásokon való részvételre.
Magyarországon az emelkedő árakat és megélhetési költségek növekedését a válaszadók 53 százaléka, a gazdasági helyzetet 46 százaléka, a nemzetközi helyzetet 36 százalék jelölte meg. Negyedik helyen az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése volt a magyaroknak a legfontosabb (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt motiváló erő (ötödik a rangsorban). Azok, akik nem szavaztak, 56 százalékban a megélhetési költségek emelkedését és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg lehetséges motiváló erőként.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így kommentálta a felmérés eredményeit: „Júniusban az emberek Európa-szerte hallatták hangjukat, az európai parlamenti választásokon az elmúlt 30 év legmagasabb részvételi arányát tapasztaltuk. Az európaiak felhatalmazást adtak arra, hogy cselekedjünk, válaszokat és megoldásokat adjunk, és pozitív változást hozzunk a mindennapjaikba. Meg fogjuk ezt valósítani. A következő hetekben az Európai Parlament megvizsgálja az új Európai Bizottság tagjait, hogy megbizonyosodjon arról, a Bizottság foglalkozni fog az emberek számára legfontosabb kérdésekkel: a megélhetési költségekkel, a gazdaságunk helyzetével, a demokráciával, a jogállamisággal, a migrációval és a biztonsággal. Az Európai Parlament továbbra is azon fog dolgozni, hogy az emberek hangja számítson az EU-ban.”
Az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a polgárok optimistán tekintenek az EU jövőjére (65 százalék), és továbbra is pozitív benyomásaik vannak az EU-ról (48 százalék; csupán 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy negatív képe van az EU-ról). Az EU-tagságot is kedvezően ítélik meg. Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Uniós szinten, összességében, négy fő érv van arra, miért tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).
Magyarországon összességében 68 százalék látja pozitívan az Unió jövőjét, és a válaszadók 47 százalékának pozitív a képe is az EU-ról (14 százalékuknak negatív). A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországának az uniós tagság előnyére vált, és 21 százalék szerint vált hátrányára. A négy legfontosabb előny, amit a magyar válaszadók megneveznek: az új munkalehetőségek (40 százalék), az ország gazdasági fejlődése (34 százalék), az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék).
Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom az EP tízedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas: a polgárok 42 százaléka pozitív képet alkot az Európai Parlamentről – ez a valaha mért legmagasabb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.
Az európaiak a júniusi európai választásokon megerősítették, hogy támogatják az uniós demokráciát. A részvételi arány 50,74 százalék volt, ami az elmúlt 30 évben a legmagasabb arány, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A részvételi arány a 27 tagállamból 16-ban nőtt a 2019-es európai választásokhoz képest. Azt, hogy a szavazás számít, a polgárok 56 százaléka is megerősíti, akik egyetértenek azzal, hogy számít a hangjuk az EU-ban – ez 8 százalékpontos növekedés a 2024. február/márciusi adatokhoz képest (48 százalék). A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.
A választások utáni felmérés elemzése arra enged következtetni, hogy az európai választásokon való részvétel sok polgár számára szokássá vált. Arra a kérdésre, hogy miért szavaznak, a választók 46 százaléka azt válaszolta, hogy mindig így tesznek, 42 százalékuk szerint ez állampolgári kötelességük, 20 százalékuk pedig azt mondta, szeretné támogatni a hozzájuk közel álló politikai pártot (uniós átlag). A döntés, hogy kire szavazzanak a 2024-es európai választásokon, elsősorban azon alapult, hogy a pártok javaslatai mennyire álltak közel a választók elképzeléseihez és értékeihez. Az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai voltak a leggyakoribb indokok, amiért az adott pártra szavaztak (47 százalék, +4 százalékpont 2019 óta uniós átlagban).
A magyar választók 41 százaléka (mínusz 7 százalékpont 2019-hez képest) annak alapján választott pártot, mennyire tetszettek az adott párt javaslatai abban a kérdésben, amely a legfontosabb volt a választók számára ezen a választáson. A kérdésre, hogy elsősorban miért szavazott az adott pártra, a választók 40 százaléka (mínusz 5 százalékpont) mondta azt, hogy általában erre a pártra szavaz. A magyar választók 38 százaléka (mínusz 1 százalékpont) pedig azt mondta, hogy az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai alapján választott. A magyar válaszadók 38 százaléka mondta, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”