A körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek az EU-tagállamok

2019. 09. 05., 16:16

Az uniós országok áfakiesése 2017-ben 137 milliárd euró volt az Európai Bizottság tanulmánya szerint.

Az áfakiesés (azaz a várt és a ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete) az elmúlt években valamennyit csökkent ugyan, de még mindig tetemes. Ez a nagyarányú áfakiesés ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az EU áfaszabályait teljeskörűen meg kell reformálni, és hogy a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük egymással az áfacsalás visszaszorítása és a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek megkönnyítése érdekében – olvasható a bizottság közleményében.

Az áfarés annak a fokmérője, hogy mennyire hatékonyak az áfabefizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban, hiszen képet ad az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „Az áfarés csökkentése 2017-ben többek között a kedvező gazdasági környezetnek és egyes rövid távú uniós intézkedéseknek volt köszönhető. Ahhoz azonban, hogy jelentősebb előrelépést érjünk el és megszüntessük az adókijátszást, az áfarendszert mélyrehatóan meg kell reformálni. A végleges, vállalkozásbarát áfarendszerre irányuló javaslataink továbbra is napirenden vannak. A tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy ölbe tett kézzel várjanak, miközben a körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek.”

Az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34 százalék) és Litvánia (25 százalék) követte. Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést (33,5 milliárd eurót).

Az egyes tagállamok teljesítménye továbbra is jelentősen eltér egymástól. Az áfabevétel-kiesés mértéke 25 tagállamban csökkent, háromban nőtt. Málta (7 százalékpontos csökkenés), Lengyelország (6 százalékpontos csökkenés) és Ciprus (4 százalékpontos csökkenés) kimagaslóan teljesített. Hét másik tagállam (Szlovénia, Olaszország, Luxemburg, Szlovákia, Portugália, Csehország és Franciaország) szintén jelentősen, azaz több mint 2 százalékponttal csökkentette áfabevétel-kiesését. Az áfarés Görögországban számottevően (2,6 százalék), Litvániában (1,9 százalék) és Németországban enyhén (0,2 százalék) nőtt.

Az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016. évben regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel (abszolút értékben a tagállamok 137,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2017-ben). Az áfahiány 2017-ben az összes uniós áfabevétel 11,2 százalékát, míg 2016-ban a 12,2 százalékát tette ki. Ez a csökkenő tendencia már az ötödik egymást követő évben volt megfigyelhető.

A tanulmány a 2017-es évet vizsgálja, mivel ez a legfrissebb olyan időszak, amely vonatkozásában rendelkezésre állnak a tagállamok költségvetési adatai és a saját forrásokra vonatkozó adatok. A tanulmány ugyanakkor új elemmel bővült: tartalmaz egy előrejelzést a közzététel évét megelőző évre (azaz 2018-ra) vonatkozóan. E szerint az áfabevétel-kiesés csökkenő tendenciája 2018-ban folytatódott, valamint az áfarés mértéke nem érte el a 130 milliárd eurót és a teljes áfabefizetési kötelezettség 10 százalékát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 13., 16:10
Már az import hajtja a magyar e-kereskedelmi forgalom növekedését – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép riportjának legújabb kiadásából.
2025. 02. 12., 21:35
Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac (is). Januárban országos átlagban az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, Budapesten pedig 1,8 százalékos volt a növekedés. Éves szinten az országos mutató 9,4, a fővárosi pedig 9,5 százalékos emelkedést tükröz a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint.
2025-02-15 09:55:00
Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
2025-02-14 15:25:00
A NAV-Mobil-letöltések száma „a házasság hetén” lépte át az egymilliót. A NAV-Mobillal bárhol és bármikor, pillanatok alatt ellenőrizhető többek között az adószámla, azaz, hogy van-e tartozás, esetleg túlfizetés a NAV-nál, de lekérdezhetők a foglalkoztatási adatok, egyszerűen és gyorsan befizethető a gépjárműadó, és ellenőrizhetők az üzleti partnerek adatai is. A NAV-Mobil elérhető a Google Play és az App Store áruházakban is.

  Rovathírek: HIPA

Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS