A körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek az EU-tagállamok

2019. 09. 05., 16:16

Az uniós országok áfakiesése 2017-ben 137 milliárd euró volt az Európai Bizottság tanulmánya szerint.

Az áfakiesés (azaz a várt és a ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete) az elmúlt években valamennyit csökkent ugyan, de még mindig tetemes. Ez a nagyarányú áfakiesés ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az EU áfaszabályait teljeskörűen meg kell reformálni, és hogy a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük egymással az áfacsalás visszaszorítása és a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek megkönnyítése érdekében – olvasható a bizottság közleményében.

Az áfarés annak a fokmérője, hogy mennyire hatékonyak az áfabefizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban, hiszen képet ad az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „Az áfarés csökkentése 2017-ben többek között a kedvező gazdasági környezetnek és egyes rövid távú uniós intézkedéseknek volt köszönhető. Ahhoz azonban, hogy jelentősebb előrelépést érjünk el és megszüntessük az adókijátszást, az áfarendszert mélyrehatóan meg kell reformálni. A végleges, vállalkozásbarát áfarendszerre irányuló javaslataink továbbra is napirenden vannak. A tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy ölbe tett kézzel várjanak, miközben a körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek.”

Az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34 százalék) és Litvánia (25 százalék) követte. Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést (33,5 milliárd eurót).

Az egyes tagállamok teljesítménye továbbra is jelentősen eltér egymástól. Az áfabevétel-kiesés mértéke 25 tagállamban csökkent, háromban nőtt. Málta (7 százalékpontos csökkenés), Lengyelország (6 százalékpontos csökkenés) és Ciprus (4 százalékpontos csökkenés) kimagaslóan teljesített. Hét másik tagállam (Szlovénia, Olaszország, Luxemburg, Szlovákia, Portugália, Csehország és Franciaország) szintén jelentősen, azaz több mint 2 százalékponttal csökkentette áfabevétel-kiesését. Az áfarés Görögországban számottevően (2,6 százalék), Litvániában (1,9 százalék) és Németországban enyhén (0,2 százalék) nőtt.

Az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016. évben regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel (abszolút értékben a tagállamok 137,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2017-ben). Az áfahiány 2017-ben az összes uniós áfabevétel 11,2 százalékát, míg 2016-ban a 12,2 százalékát tette ki. Ez a csökkenő tendencia már az ötödik egymást követő évben volt megfigyelhető.

A tanulmány a 2017-es évet vizsgálja, mivel ez a legfrissebb olyan időszak, amely vonatkozásában rendelkezésre állnak a tagállamok költségvetési adatai és a saját forrásokra vonatkozó adatok. A tanulmány ugyanakkor új elemmel bővült: tartalmaz egy előrejelzést a közzététel évét megelőző évre (azaz 2018-ra) vonatkozóan. E szerint az áfabevétel-kiesés csökkenő tendenciája 2018-ban folytatódott, valamint az áfarés mértéke nem érte el a 130 milliárd eurót és a teljes áfabefizetési kötelezettség 10 százalékát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS