Az uniós országok áfakiesése 2017-ben 137 milliárd euró volt az Európai Bizottság tanulmánya szerint.
Az áfakiesés (azaz a várt és a ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete) az elmúlt években valamennyit csökkent ugyan, de még mindig tetemes. Ez a nagyarányú áfakiesés ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az EU áfaszabályait teljeskörűen meg kell reformálni, és hogy a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük egymással az áfacsalás visszaszorítása és a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek megkönnyítése érdekében – olvasható a bizottság közleményében.
Az áfarés annak a fokmérője, hogy mennyire hatékonyak az áfabefizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban, hiszen képet ad az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „Az áfarés csökkentése 2017-ben többek között a kedvező gazdasági környezetnek és egyes rövid távú uniós intézkedéseknek volt köszönhető. Ahhoz azonban, hogy jelentősebb előrelépést érjünk el és megszüntessük az adókijátszást, az áfarendszert mélyrehatóan meg kell reformálni. A végleges, vállalkozásbarát áfarendszerre irányuló javaslataink továbbra is napirenden vannak. A tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy ölbe tett kézzel várjanak, miközben a körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek.”
Az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34 százalék) és Litvánia (25 százalék) követte. Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést (33,5 milliárd eurót).
Az egyes tagállamok teljesítménye továbbra is jelentősen eltér egymástól. Az áfabevétel-kiesés mértéke 25 tagállamban csökkent, háromban nőtt. Málta (7 százalékpontos csökkenés), Lengyelország (6 százalékpontos csökkenés) és Ciprus (4 százalékpontos csökkenés) kimagaslóan teljesített. Hét másik tagállam (Szlovénia, Olaszország, Luxemburg, Szlovákia, Portugália, Csehország és Franciaország) szintén jelentősen, azaz több mint 2 százalékponttal csökkentette áfabevétel-kiesését. Az áfarés Görögországban számottevően (2,6 százalék), Litvániában (1,9 százalék) és Németországban enyhén (0,2 százalék) nőtt.
Az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016. évben regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel (abszolút értékben a tagállamok 137,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2017-ben). Az áfahiány 2017-ben az összes uniós áfabevétel 11,2 százalékát, míg 2016-ban a 12,2 százalékát tette ki. Ez a csökkenő tendencia már az ötödik egymást követő évben volt megfigyelhető.
A tanulmány a 2017-es évet vizsgálja, mivel ez a legfrissebb olyan időszak, amely vonatkozásában rendelkezésre állnak a tagállamok költségvetési adatai és a saját forrásokra vonatkozó adatok. A tanulmány ugyanakkor új elemmel bővült: tartalmaz egy előrejelzést a közzététel évét megelőző évre (azaz 2018-ra) vonatkozóan. E szerint az áfabevétel-kiesés csökkenő tendenciája 2018-ban folytatódott, valamint az áfarés mértéke nem érte el a 130 milliárd eurót és a teljes áfabefizetési kötelezettség 10 százalékát.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”