6,4 százalékos volt a munkanélküliség az EU-ban 2021 végén, Magyarországon 3,7 százalék

6,4 százalékos volt a munkanélküliség az EU-ban 2021 végén, Magyarországon 3,7 százalék
2022. 02. 01., 12:13

2021 decemberében az Európai Unióban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék volt – tájékoztatott az Eurostat.

A mutató egy hónappal korábban 6,5 százalékos, 2020 decemberében 7,5 százalékos volt. Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint 2021 utolsó hónapjában 13,612 millió munkanélküli volt az EU-ban, 210 000-rel kevesebb, mint egy hónappal, és 2,196 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

2021 decemberében a nők munkanélküliségi rátája 6,6 százalék volt az EU-ban (november: 6,8 százalék); a férfiak körében pedig 6,1 százalékos volt a munkanélküliség (november: 6,2 százalék).

A fiatal (25 év alatti) munkanélküliek száma 2021 decemberében 2,748 millió volt az EU-ban, ami 14,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelent; az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma ebben a korcsoportban 81 ezer fővel, a ráta 0,4 százalékponttal csökkent.

Magyarországon a munkanélküliség az uniós módszertan szerint számítva 3,7 százalékos volt 2021 decemberében (nők: 3,8, férfiak 3,6, fiatalok 12,4 százalék). 4 százalék alatti rátáról számolt be még Csehország (2,1 százalék), Lengyelország (2,9 százalék), Németország (3,2 százalék), Málta (3,4 százalék) és Hollandia (3,8 százalék). Spanyolországban volt a munkanélküliség a legmagasabb (13,0 százalék), majd a 12,7 százalékos görög és a 9,0 százalékos olasz adat következett a sorban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS