2,2 százalékon maradt az éves infláció az eurózónában 2025 áprilisában

2,2 százalékon maradt az éves infláció az eurózónában 2025 áprilisában
2025. 05. 05., 14:20

Havi összevetésben átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2025 áprilisában az eurózónában, az éves infláció a márciusival egyező, 2,2 százalékos szinten maradt.

Az Eurostat tájékoztatása szerint a közös pénzt használó tagállamokban a legnagyobb mértékben (átlagosan 3,9 százalékkal) a szolgáltatások ára emelkedett 2024. áprilishoz képest, az „élelmiszer, ital, alkohol” termékcsoportban 3,0 százalékos, az ipacikkek körében 0,6 százalékos volt az átlagos éves drágulás, az energia ára ugyanakkor 3,5 százalékkal csökkent.

A legmagasabb, 4,4 százalékos éves inflációt Észtországban regisztrálták, Hollandiában és Lettországban 4,1 százalékos volt a ráta. 2 százaléka alatt járt az éves infláció Franciaországban (0,8 százalék), Cipruson (1,3 százalék) és Luxemburgban (1,7 százalék).

Az áprilisi magyar adatot még nem ismerjük (április 9-én teszi közzé a KSH). Az uniós módszertan szerint számolt 4,8 százalékos márciusi ráta a második legmagasabb volt az Európai Unióban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS