Több mint 110 millió eurót fordítanak a LIFE program integrált környezet- és éghajlatvédelmi projektjeire, amelyeket a 2020. évre vonatkozó pályázati felhívást követően választottak ki – jelentette be az Európai Bizottság.
A finanszírozás tizenegy uniós országban – Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovéniában – fogja támogatni az új, nagy horderejű környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekteket.
A projektek hozzájárulnak a Covid19-világjárvány utáni zöld helyreállításhoz, és támogatják az európai zöld megállapodás arra irányuló célkitűzéseit, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé és szennyezőanyag-mentessé váljon. A projektek jó példák arra, hogy milyen intézkedésekkel valósíthatók meg a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv keretében az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú célkitűzései.
Az integrált projektek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy további uniós finanszírozási forrásokat egyesítsenek, beleértve a mezőgazdasági, strukturális, regionális és kutatási alapokat, valamint a nemzeti alapokat és a magánszektor beruházásait. A tizenegy projekt várhatóan összesen több mint 10 milliárd euró összegű kiegészítő forrást vonz majd be, jelentősen megsokszorozva a kiosztott forrásokat – olvasható a bizottság közleményében.
Természetvédelem
Egy franciaországi projekt a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítására és visszafordítására irányuló intézkedéseket vezet be a Grand Est régióban, többek között három kísérleti erdőterület létrehozásával. Egy másik projekt enyhíteni fogja a Finnország tengeri és part menti biológiai sokféleségét fenyegető emberi tevékenységek káros hatásait azáltal, hogy nyomon követi és javítja a védett tengeri területek nemzeti hálózatának irányítását. Ezek a projektek hozzá fognak járulni a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia megvalósításához.
Tiszta levegő
Egy lengyelországi projekt az általános levegőminőség javítását célzó intézkedéseket fog végrehajtani a sziléziai régióban, ahol a légszennyezés az egyik legsúlyosabb mértékű Európában; ennek érdekében a kis méretű szilárd tüzelésű háztartási fűtőberendezéseket kevésbé szennyező alternatívákkal fogja felváltani. Ez a projekt hozzájárul az EU 2030-ra kitűzött üvegházhatásúgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervhez.
Hulladékkezelés
A ciprusi projekt célja az újrafeldolgozható és a biológiailag lebomló hulladékok infrastruktúrájának és gyűjtési rendszereinek javítása. Lettországban a hangsúly a szelektív hulladékgyűjtés és a települési hulladék újrahasználatának javításán lesz. A Dánia által benyújtott projekt a hulladékkeletkezés megelőzésére és egy jobb hulladékszabályozási keret kialakítására fog törekedni. A szlovéniai projekt célja többek között a nem veszélyes építési és bontási hulladék jobb újrafeldolgozási arányának elérése. Összesen négy projekt fog a hulladékkeletkezés megelőzésére és az erőforrások visszanyerésére összpontosítani, hozzájárulva a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv és a hulladékokról szóló keretirányelv céljainak megvalósításához.
Az éghajlatváltozás mérséklése
A LIFE finanszírozás segíteni fogja Litvániát a nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzések elérésében, ideértve a hatékonyabb épületeket, az éghajlatbarát mobilitást, az energiatakarékos ipart és a fokozott zöld közbeszerzést. Észtországban különböző eszközök és megoldások jönnek létre három város számos épületének mélyfelújításához, amelyek ezt követően Észtországban és más tagállamokban is megismételhetők lesznek, és támogatják az EU épületkorszerűsítési programját.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
Hollandiában a LIFE-finanszírozás több ágazatban – a vízgazdálkodás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a természetvédelem, az egészségügy és a területrendezés terén – is elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A csehországi Morva-Sziléziai régióban megvalósuló projekt növelni fogja a régió éghajlatváltozással szembeni rezilienciáját, javítani fogja a környezet minőségét a lakosság számára, és támogatja a fenntartható fejlődést. Mindkét projekt az EU alkalmazkodási stratégiájának céljait követi.
A tizenegy integrált projektről további részletek olvashatók a rövid leírásokban.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Az idei első és a valaha mért legmagasabb bruttó rendszerterhelést regisztrálta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2025. január 15-én.