11 uniós tagállam kap összesen 110 millió eurót, Magyarország kimarad

2022. 02. 18., 12:39

Több mint 110 millió eurót fordítanak a LIFE program integrált környezet- és éghajlatvédelmi projektjeire, amelyeket a 2020. évre vonatkozó pályázati felhívást követően választottak ki – jelentette be az Európai Bizottság.

A finanszírozás tizenegy uniós országban – Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovéniában – fogja támogatni az új, nagy horderejű környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekteket.

A projektek hozzájárulnak a Covid19-világjárvány utáni zöld helyreállításhoz, és támogatják az európai zöld megállapodás arra irányuló célkitűzéseit, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé és szennyezőanyag-mentessé váljon. A projektek jó példák arra, hogy milyen intézkedésekkel valósíthatók meg a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv keretében az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú célkitűzései.

Az integrált projektek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy további uniós finanszírozási forrásokat egyesítsenek, beleértve a mezőgazdasági, strukturális, regionális és kutatási alapokat, valamint a nemzeti alapokat és a magánszektor beruházásait. A tizenegy projekt várhatóan összesen több mint 10 milliárd euró összegű kiegészítő forrást vonz majd be, jelentősen megsokszorozva a kiosztott forrásokat – olvasható a bizottság közleményében.

Támogatott projektek

Természetvédelem 

Egy franciaországi projekt a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítására és visszafordítására irányuló intézkedéseket vezet be a Grand Est régióban, többek között három kísérleti erdőterület létrehozásával. Egy másik projekt enyhíteni fogja a Finnország tengeri és part menti biológiai sokféleségét fenyegető emberi tevékenységek káros hatásait azáltal, hogy nyomon követi és javítja a védett tengeri területek nemzeti hálózatának irányítását. Ezek a projektek hozzá fognak járulni a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia megvalósításához.

Tiszta levegő

Egy lengyelországi projekt az általános levegőminőség javítását célzó intézkedéseket fog végrehajtani a sziléziai régióban, ahol a légszennyezés az egyik legsúlyosabb mértékű Európában; ennek érdekében a kis méretű szilárd tüzelésű háztartási fűtőberendezéseket kevésbé szennyező alternatívákkal fogja felváltani. Ez a projekt hozzájárul az EU 2030-ra kitűzött üvegházhatásúgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervhez.

Hulladékkezelés 

A ciprusi projekt célja az újrafeldolgozható és a biológiailag lebomló hulladékok infrastruktúrájának és gyűjtési rendszereinek javítása. Lettországban a hangsúly a szelektív hulladékgyűjtés és a települési hulladék újrahasználatának javításán lesz. A Dánia által benyújtott projekt a hulladékkeletkezés megelőzésére és egy jobb hulladékszabályozási keret kialakítására fog törekedni. A szlovéniai projekt célja többek között a nem veszélyes építési és bontási hulladék jobb újrafeldolgozási arányának elérése. Összesen négy projekt fog a hulladékkeletkezés megelőzésére és az erőforrások visszanyerésére összpontosítani, hozzájárulva a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv és a hulladékokról szóló keretirányelv céljainak megvalósításához.

Az éghajlatváltozás mérséklése 

A LIFE finanszírozás segíteni fogja Litvániát a nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzések elérésében, ideértve a hatékonyabb épületeket, az éghajlatbarát mobilitást, az energiatakarékos ipart és a fokozott zöld közbeszerzést. Észtországban különböző eszközök és megoldások jönnek létre három város számos épületének mélyfelújításához, amelyek ezt követően Észtországban és más tagállamokban is megismételhetők lesznek, és támogatják az EU épületkorszerűsítési programját. 

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás 

Hollandiában a LIFE-finanszírozás több ágazatban – a vízgazdálkodás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a természetvédelem, az egészségügy és a területrendezés terén – is elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A csehországi Morva-Sziléziai régióban megvalósuló projekt növelni fogja a régió éghajlatváltozással szembeni rezilienciáját, javítani fogja a környezet minőségét a lakosság számára, és támogatja a fenntartható fejlődést. Mindkét projekt az EU alkalmazkodási stratégiájának céljait követi.

A tizenegy integrált projektről további részletek olvashatók a rövid leírásokban. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS