Az Európai Bizottság 11 új európai partnerséget hozott létre az érintett iparágakkal közösen azzal a céllal, hogy lendületet adjon a kutatással és az innovációval kapcsolatos beruházásoknak, valamint hogy elősegítse a legjelentősebb éghajlati és fenntarthatósági kihívások leküzdését, Európa klímasemleges gazdasággá való átalakítását és az európai zöld megállapodás megvalósítását.
A partnerségek több mint 8 milliárd euróban részesülnek a Horizont Európa programból, amely az EU új kutatási és innovációs programja a 2021–2027 közötti időszakra. A beruházások teljes összege, ideértve a magánpartnerektől és az uniós tagállamoktól származó forrásokat is, közel 22 milliárd euróra rúg.
Ez a jelentős mértékű finanszírozás lehetővé teszi a partnerségek számára, hogy nagyszabású innovatív megoldásokat dolgozzanak ki például az energiaigényes és a nehezen dekarbonizálható ágazatok – többek között a szállítmányozás és az acélgyártás – kibocsátásainak kezelése, illetve az olyan innovációk kifejlesztése és piacra történő bevezetése érdekében, mint a nagy teljesítményű akkumulátorok, a fenntartható üzemanyagok, a mesterséges intelligenciát használó eszközök, az adattechnológiák és a robotika. A partnerségek keretében az erőfeszítések, az erőforrások és a beruházások nagymértékű összevonása hosszú távú pozitív hatásokat eredményezhet, fellendítheti Európa versenyképességét és technológiai szuverenitását, valamint munkahelyeket teremtő növekedést idézhet elő – olvasható a bizottság közleményében.
A 11 partnerség a következő:
Európai partnerség az európai nyílt tudományosadat-felhőért. Célja, hogy 2030-ra olyan nyílt és megbízható virtuális környezetet teremtsen, amely lehetővé teszi a becslések szerint 2 millió európai kutató számára a kutatási adatok határokon és tudományágakon átnyúló tárolását, megosztását és újrafelhasználását.
Európai partnerség a mesterséges intelligenciáért, az adattechnológiáért és a robotikáért. Annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia, az adattechnológia és a robotika területén elért eredmények a lehető legnagyobb haszonnal járjanak Európa számára, ez a partnerség serkenteni fogja az említett technológiák innovatív fejlesztését, elfogadását és elterjedését, ami a polgárok és a vállalkozások javát fogja szolgálni.
Európai partnerség a fotonikáért (a fényalapú technológiákért). Célja a fotonikai innovációk ütemének felgyorsítása, Európa technológiai szuverenitásának megszilárdítása, az európai gazdaság versenyképességének növelése, valamint a munkahelyek és a jólét megteremtésének hosszú távú előmozdítása.
Európai partnerség a tiszta acéltechnológiákért és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélgyártásért. A partnerség támogatja az EU vezető szerepét az acélipar szén-dioxid-semlegessé tételében, ezáltal katalizátorként szolgál más stratégiai ágazatok számára.
Európai partnerség az „Európában készült (Made in Europe)” termékekért. Ez a partnerség lesz a fenntartható európai gyártás mozgatórugója, melynek révén Európa vezető szerepet tölthet be a körforgásos gazdaság (például a hulladékmentesség), a digitális átalakulás és a klímasemleges gyártás elveinek alkalmazása által.
„Processes4Planet” európai partnerség. Az elképzelések szerint az európai feldolgozóipar globális vezető szerepet fog betölteni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérésében, nagy hangsúlyt fektetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra, a gazdaság körforgásos jellegére (például a körforgásos központok létrehozására), illetve a versenyképességre.
Európai partnerség az emberközpontú, fenntartható épített környezetért (Built4People). A partnerség jövőbeli terveinek középpontjában a jó minőségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energia- és erőforrás-hatékony épített környezet (például épületek és infrastruktúra) áll, amely a fenntarthatóságra történő átállás hajtóereje.
Európai partnerség a kibocsátásmentes közúti közlekedésért (2Zero). A partnerség célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel felgyorsítsa a kibocsátásmentes közúti közlekedés fejlesztését, támogatva egy klímasemleges és tiszta közúti közlekedési rendszer megteremtését.
Európai partnerség az összekapcsolt, együttműködő és automatizált mobilitásért. Célja az innovatív, összekapcsolt, együttműködő és automatizált mobilitási technológiák és szolgáltatások bevezetésének felgyorsítása.
Európai partnerség az akkumulátorokért: egy versenyképes európai ipari akkumulátor-értéklánc felé vezető út. Célja az akkumulátorokkal kapcsolatos világszínvonalú európai kutatási és innovációs ökoszisztéma támogatása, hogy a helyhez kötött és mobil alkalmazások következő generációja számára készülő akkumulátorok tervezésében és gyártásában Európa a jövőben ipari vezető szerepet tölthessen be.
Európai partnerség a kibocsátásmentes vízi közlekedésért. Célja, hogy az EU vezető szerepre tegyen szert és felgyorsítsa a tengeri és a belvízi közlekedés átalakítását annak érdekében, hogy az innovatív technológiák és üzemeltetés révén felszámolja az összes káros környezeti kibocsátást (beleértve az üvegházhatású gázok, valamint a levegő- és vízszennyező anyagok kibocsátását is).
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.