London tovább halasztja a belső vámellenőrzések alkalmazását

2021. 09. 07., 09:00

A brit kormány újabb határidő bejelentése nélkül ismét elhalasztotta azoknak a belső áruforgalmi ellenőrzéseknek a bevezetését, amelyeket a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll tenne kötelezővé.

David Frost Brexit-ügyi államtitkár a brit parlament felső kamarájának, a Lordok Házának hétfőn késő este megküldött átiratában úgy fogalmazott, hogy a brit kormány a jelenlegi alapokon alkalmazza ezután is a protokollt.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is – immár határidő nélkül – érvényben maradnak az észak-írországi protokoll egyes vámellenőrzési rendelkezéseinek érvényesítésére London által bejelentett halasztások és könnyítések.

A Downing Street szóvivője ugyancsak hétfő éjjel ismertetett nyilatkozatában ehhez hozzáfűzte: a brit kormány a következő hetekben tovább tárgyal az Európai Unióval, kiderítendő, hogy van-e lehetőség a valós és tartalmi előrelépésre az észak-írországi protokoll működtetésére júliusban tett brit javaslatok ügyében.

A londoni miniszterelnöki hivatal illetékese közölte: annak érdekében, hogy legyen megfelelő idő és politikai tér e megbeszélésekhez, a brit kormány hétfőn úgy döntött, hogy fenntartja a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban jelenleg alkalmazott gyakorlatot, beleértve a London által érvényesített halasztásokat és könnyítéseket.

London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával.

Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.

A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti.

Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével nemrégiben tartott megbeszélésén fenntarthatatlannak nevezte a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelem szabályozására kidolgozott protokoll jelenlegi formáját, és közölte, hogy London szerint a szabályozáson belüli mechanizmusokkal nem lehet megoldást lelni a problémákra. A brit kormány ezért terjesztette elő július végén az észak-írországi protokoll jelentős módosításaira összeállított javaslatait.

Az Európai Bizottság azonban hétfő éjjel, a brit kormány újabb halasztási bejelentésére reagálva közölte: a Brexit-megállapodás nemzetközi egyezmény, amelynek szerves része az észak-írországi protokoll, és mindkét fél számára jogilag kötelező az előírások betartása.

London március végén jelentette be, hogy egyoldalúan elhalasztja a protokoll egyes áruellenőrzési előírásainak alkalmazását.

Az EU válaszul jogi eljárást indított a brit kormány ellen, de később megállapodás született arról, hogy a London által bejelentett egyoldalú halasztások szeptember végéig tarthatnak.

Hétfő esti nyilatkozatában ezt a határidőt tolta ki immár meghatározatlan időre a brit kormány.

Az észak-írországi megbékélésről 1998-ban kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként és a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbólumaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország egykor katonai szigorral őrzött 499 kilométeres határán –, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, de az EU álláspontja szerint ennek egyetlen lehetséges módja az észak-írországi protokoll maradéktalan betartása, ezért a protokollt nem lehet újratárgyalni.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS