Tévhit, hogy a műanyag olcsó: annyi egészségkárosodást okoz, hogy ingünk-gatyánk elmegy a kórházi költségekre. Ennek ellenére 200-szor annyit gyártunk belőle, mint régen – derül ki egy új jelentésből.
A műanyag „súlyos, egyre növekvő és alábecsült veszélyt jelent” az ember és a bolygó egészségére – figyelmeztet egy új szakértői riport, amely szerint a világ „műanyagválságba” került. A tanulmány szerint a műanyagszennyezés betegségeket és haláleseteket okoz a csecsemőkortól az időskorig, és évente legalább 1500 milliárd dollár (517 500 milliárd forint) egészségügyi kárt okoz.
A válságot a műanyaggyártás drámai felfutása idézte elő, amely 1950 óta több mint kétszázszorosára nőtt, és a mai mennyiség 2060-ra várhatóan újra megháromszorozódik, így meghaladja majd az évi egymilliárd tonnát.
A műanyag számos célra alkalmas, de a leggyorsabb növekedést az egyszer használatos termékek – például italos palackok és gyorséttermi dobozok – gyártása mutatta, hiszen a műanyag annyira olcsó, hogy a világ úgy hiszi, megéri eldobni. Ennek következtében a műanyagszennyezés drámaian nő.
A Földet jelenleg nyolcmilliárd tonna műanyag szennyezi – a Mount Everest csúcsától a legmélyebb óceáni árkokig, és a legyártott mennyiségnek csak kevesebb mint tíz százalékát hasznosítjuk újra.
A Lancet című orvosi szaklapban megjelent elemzés szerint a műanyag minden életszakaszban veszélyezteti az embereket és a bolygót – a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől a gyártásig, használatig és eldobásig. Ez légszennyezéshez, mérgező vegyi anyagokkal való érintkezéshez és mikroműanyagokkal való testi szennyeződéshez vezet. A műanyagszemétben összegyűlő víz ráadásul ideális közeget biztosít a betegségeket hordozó szúnyogok szaporodásának is.
A jelentés közvetlenül az előtt látott napvilágot, hogy megkezdődött az ENSZ-tagállamok hatodik – és valószínűleg utolsó – tárgyalási fordulója egy globális, jogilag kötelező erejű műanyagegyezményről. A tárgyalásokat mély nézetkülönbség terheli: több mint száz ország támogatja a műanyaggyártás korlátozását, míg a kőolajtermelő államok, köztük például Szaúd-Arábia, ellenzik a javaslatot – emlékeztet a The Guardian, amely korábban feltárta, hogy az olajszövetségek és a műanyagipar lobbistái hogyan hátráltatják a tárgyalásokat.
„Rengeteget tudunk arról, milyen mértékű és súlyos hatásokat okoz a műanyagszennyezés az egészségre és a környezetre nézve – mondta Philip Landrigan, a Boston College gyermekgyógyász és epidemiológus kutatója, egyben a jelentés vezető szerzője. – Elengedhetetlen, hogy az ENSZ-megállapodás (ha lesz egyáltalán ilyen) konkrét intézkedéseket fogalmazzon meg az ember és bolygó egészségének védelmére. A hatások leginkább a legsebezhetőbbeket, főként a csecsemőket és a gyerekeket érik. Ez óriási társadalmi költségekkel jár, ezért kötelességünk reagálni rá.”
A kőolajtermelő országok és a műanyagipar szerint az újrahasznosításra kellene összpontosítani, nem pedig a gyártás csökkentésére. A riport ugyanakkor arra jut, hogy – szemben a papírral, üveggel, acéllal és alumíniummal – a kémiailag bonyolult műanyagokat nem lehet egyszerűen újrahasznosítani.
A műanyagok több mint 98 százalékát kőolajból, földgázból és szénből állítják elő. A gyártás rendkívül energiaigényes, és évente kétmilliárd tonna szén-dioxid kibocsátással jár – ez több, mint Oroszország éves kibocsátása, pedig az állam a világ negyedik legnagyobb szennyezője. A gyártás során légszennyezés is keletkezik, ráadásul a nem kezelt műanyaghulladék több mint felét nyílt térben égetik el, tovább fokozva a légszennyezést.
A műanyagokban egyébként több mint 16 000 vegyületet – köztük töltőanyagokat, színezékeket, égésgátlókat, stabilizátorokat – használnak, és ezek közül sokat hoztak már összefüggésbe egészségkárosító hatással, az élet minden szakaszában.
Az elemzés megállapítja: a magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek a műanyagokkal kapcsolatos ártalmakra. Az ilyen anyagokkal való érintkezés növeli a vetélés, a koraszülés, a halva születés, a születési rendellenességek, a tüdőfejlődési zavarok, a gyermekkori daganatok és a későbbi termékenységi problémák kockázatát.
A műanyag hulladék gyakran mikroműanyagokká és nanoműanyagokká esik szét, amelyek aztán vízzel, étellel vagy akár belégzéssel kerülnek az emberi szervezetbe. A részecskéket már kimutatták vérben, agyban, anyatejben, placentában, ondóban és csontvelőben is.
Az emberi egészségre gyakorolt hatásukat még nagyrészt nem ismerjük, de összefüggésbe hozták őket stroke-kal és szívrohamokkal, ezért a kutatók szerint nagyobb óvatosságra van szükség. Hangsúlyozzák azt is, hogy bár a műanyag olcsónak tűnik, ha figyelembe vesszük az egészségügyi károkat is, akkor valójában nagyon drága.
Egy becslés szerint három műanyag-vegyület – a PBDE, a BPA és a DEHP – évi 1500 milliárd dollár egészségügyi kárt okoz, csupán 38 országban.
Ez az új elemzés egyébként egy jelentéssorozat első része, amely rendszeresen nyomon követi a műanyagok hatásait. Margaret Spring vezető jogász, a jelentés egyik társszerzője azt mondta: „a jelentések megbízható és független adatokkal szolgálnak majd a világ döntéshozóinak, hogy hatékony intézkedéseket tudjanak kidolgozni a műanyagszennyezés kezelésére minden szinte”.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Freepik
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”
