Itt találod az összes cikket a „magánegészségügy” témában!
A magánegészségügyet választó magyarok sokkal többet várnak a szolgáltatóktól. Az Ipsos reprezentatív kutatása szerint a magyarok 28 százaléka elsősorban a szolgáltatás ár/érték aránya alapján dönti el, melyik magánegészségügyi vállalkozáshoz forduljon.
Magyarországon a SZÉP kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban.
A pandémia a kezdeti megtorpanást követően nemhogy gátló tényezője, hanem a magán-egészségügyi szektor katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme tovább gyorsult. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánszolgáltatók páciensi körében, ami a piaci szereplők szerint maradandónak bizonyul. Az infláció, valamint a szabályozási környezet korrekciója viszont megtörheti a meredek növekedési trendet.
Szektorsemleges finanszírozás bevezetését javasolja a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete az egészségügyben, vagyis azt, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen részben vagy egészben a társadalombiztosítási (tb) kártya – mondta Lancz Róbert, az egyesület új elnöke.
A magyarok döntő többsége még mindig saját zsebből fizeti a magánegészségügyi ellátást, miközben ez közel 60 százalékuk számára jelentős anyagi teher – derül ki az NN Biztosító felméréséből.
Egyelőre csak nagyon kevesen élnek az egészségbiztosítások és egyéb konstrukciók lehetőségével. Az NN kutatásából kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.