Tíz év alatt meghétszereződött a nagy teljesítményű személyautók száma Magyarországon, az általuk okozott káresetek száma pedig több mint négyszeresre ugrott. A közutak rémei tavaly is a pótkocsis kamionok voltak, ezek okozták saját hibájukból a legnagyobb károkat. A személyautók közül a legnagyobb teljesítményűek a legveszélyesebbek, de a nagymotorosok még náluk is nagyobb rombolásra képesek – írja az MNB friss adatai alapján készített elemzésében a Bank360.hu.
Több mint 6,1 millió gépjárműre volt 2022-ben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ezekkel csaknem 140 ezer olyan balesetet okoztak a sofőrök, amelyeknél a kötelező biztosítás terhére kellett fizetniük a biztosítóknak kártérítést. A kárgyakoriság tehát a teljes magyar gépjármű-állományra vetítve 2,29 százalékos volt, ami jónak számít, ennél csak egyetlen évben, 2020-ban, a covid miatti lezárások idején volt szebb ez a mutató.
Tavaly több mint 4,2 millió személygépkocsinak volt kgfb-szerződése, ezek 63 százaléka közepes méretű, 50-100 kilowatt teljesítményű autó volt. Csak nagyjából minden ötödik személyautó volt ennél nagyobb teljesítményű. A 180 kilowatt fölötti kategória aránya még mindig 2 százalék alatt van, nem egészen 82 ezer nagy teljesítményű autó járt 2022-ben a magyar utakon, a statisztika alapján azonban ez a gépjárműkategória az, amelyik a leggyorsabban nő, tíz év alatt meghétszereződött az ilyen autók száma a magyar utakon – írja a Bank360.hu.
Ezek után az sem meglepő, hogy az ilyen autók által okozott saját hibás balesetek száma is jócskán megugrott, tíz éve ez a szám évente még 500 körül volt, tavaly már 2200 fölött térítettek kgfb-s kárt nagy autók miatt a biztosítók.
A személygépkocsiknál az általános tendencia az egyébként, hogy minél nagyobb egy autó, annál nagyobb valószínűséggel okoz kárt a sofőrje. Az átlagos kárgyakoriság tavaly 2,52 százalékos volt, vagyis 100 autóból valamivel több mint 2,5 okozott így kárt. Az átlagos kárérték 732 ezer forintot tett ki. A 70 kilowatt alatti kategóriák mindegyikében az átlag alatt volt a kárgyakoriság, afölött viszont nőtt ez a mutató, a legmagasabb a 180 kilowatt fölöttieknél volt, 2,72 százalékos.
Ebben a kategóriában mérték a legnagyobb másoknak okozott károkat is, míg egy közepes autóval 600-700 ezer forint körüli kárt okoztak csak másoknak, a legnagyobb autónál az átlagos kárérték megközelítette az 1,1 millió forintot. A magas átlagos értékek általában úgy jönnek ki, hogy nem csak autókárok keletkeznek a balesetekben, hanem személyi sérülések is, amelyekre egyre nagyobb összeget fizetnek ki a biztosítók.
Nem csak autóból, motorból is egyre többet vásárolnak a magyarok, a nagy teljesítményű járművek száma nő a leggyorsabban. Tíz év alatt több mint a kétszeresére nőtt a 70 kilowattosnál erősebb kétkerekűek száma az országban, több mint 52 ezer ilyen motornak van már kgfb-je. Összesen 216 ezer motoros kgfb-szerződés van, ami viszont aggasztó, a statisztika szerint ugyanis ezek döntő részét 13 kilowattosnál nagyobb járművekre kötötték meg. Elvileg pedig minden motorra, az 50 köbcentiméter alattiakra is kötelező kgfb-t kötni, de a 12 kilowatt kategóriában még mindig alig 40 ezer szerződést tartanak nyilván.
Pedig a kis robogósok is okoznak balesetet és kárt, amelynek átlagos összege tavaly már 530 ezer forint volt. A statisztika alapján azonban a motorosok közül is a nagy teljesítményű gépeken ülők a legveszélyesebbek. A nem egészen 900 motorosok által okozott tavalyi káresetből több mint 300 esetben 70 kilowatt fölötti kétkerekű miatt fizettek a biztosítók.
Az okozott károk is hatalmasak ilyen esetben, majdnem 1,3 millió forint volt az átlagos kifizetés, ami súlyos sérüléseket, sok esetben személyi sérülést feltételez. A nagymotoroknál súlyosabb károkat saját hibás balesetben egyedül a vontatós kamionok okoztak tavaly.
A legnagyobb kárgyakoriság a nagy járműveknél van. Mint minden évben, 2022-ben is a trolibusz nyerte ezt a nem túl dicsőséges versenyt. A 238 darab Magyarországon közlekedő troli több mint negyede okozott valamilyen kárt. A biztosítások alapján kifizetett átlagos kárérték viszont nem volt kiemelkedő, 609 ezer forint körüli. Ez alapján azt lehet feltételezni, hogy a szűk belvárosi utcákban közlekedő elektromos járművek főleg más autókban okoznak kisebb-nagyobb károkat, töréseket.
A nagyobb jármű, nagyobb kárgyakoriság tendencia megfigyelhető az autóbuszoknál és a tehergépkocsiknál is. A 10-19 fős kisbuszok nem okoznak gyakrabban balesetet, mint a személyautók, a 80 fősnél nagyobbak közül viszont minden tizediknek volt tavaly kgfb-s kárkifizetése. A „fehér furgonos” viszont a kárstatisztikák szerint valóban rászolgál a vele kapcsolatos előítéletekre, ezek a kisteherautók sokkal gyakrabban okoznak balesetet, mint a személyautósok, beleértve a legnagyobb kategóriákat is.
Már 3,5 tonna össztömeg alatt is 100-ból majdnem 4 ilyen autónak volt kárkifizetése tavaly, 3,5-12 tonna között minden 17., 12 tonna fölött minden 13. tehergépkocsi balesetezett a saját hibájából. Utóbbiaknál a 900 ezer forintot is meghaladta az átlagos kárkifizetés.
A kamionokkal persze kárkifizetésben egyik járműosztály sem veszi fel a versenyt. A magyarországi biztosítóknál 44 ezer vontatós szerződést tartanak nyilván, ezek több mint 14 százalékára történt tavaly kárkifizetés. Ha pedig egy kamionos elnéz valamit, és balesetet okoz, akkor ott hatalmas károk keletkeznek. Az átlagos kárérték 2022-ben megközelítette a 2 millió forintot, ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy ilyen eseménynél általában nem csak egy másik autó tört össze, hanem sajnos személyi sérülések is voltak.
Megnyílt az online jelentkezés lehetősége a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint ezer vállalatot tartalmazó adatbázisába, amelynek révén minden eddiginél könnyebben találhatnak egymásra beruházók és beszállítók.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.