Támogatott mezőgazdasági biztosítások: igazolni kell a költségek észszerűségét

2023. 02. 07., 14:41

„A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás keretében csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”.

Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek ésszerűségének vizsgálatára – emlékeztet egy 2013-as európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kormány a hivatalos pályázati portálon január 18-án megjelent közleményben.

Az általános kötelezettség „A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás vonatkozásában azt jelenti, hogy csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”. A tét nem csekély: a felhívás keretösszege szakaszonként 14,3 milliárd forint, amelyből – szintén szakaszonként – 14 500 kérelem támogatható.

A biztosítási díjak ésszerűségének vizsgálata a referenciaévet megelőző 5 évben tapasztalt átlagos kárhányad (lásd alább) kiszámításával történik. A kárhányad vizsgálatra biztosítónként évente kerül sor. (A vizsgálathoz szükséges adatokat a biztosító társaságoknak legkésőbb 2023. február 28. napjáig szükséges benyújtaniuk az Irányító Hatóság felé az FPF@am.gov.hu e-mail-címre.)

A biztosítási díjak ésszerűnek tekinthetők, ha

a) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, vagy

b) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada nem éri el az 50 százalékot, de az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:
  ba) igazolja, hogy a biztosítási díja nem haladja meg más biztosító hasonló, szokásos biztosítási díját, vagy attól nem tér el szignifikánsan,
  bb) a biztosító piaci részesedése a referenciaévet megelőző 5 év átlagában nem haladja meg az 5 százalékot,
  bc) a biztosító eleget tesz az Irányító Hatóság által tett esetleges módosítási javaslatnak, beleértve a díjcsökkentést is.

Az Irányító Hatóság a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján megállapítja a kárhányad értékeket és biztosítónként megvizsgálja a biztosítási díj-költségek észszerűségét. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a kárhányad nem éri el az 50 százalékot, úgy az Irányító Hatóság – egy alkalommal, nyolc napos határidő tűzésével – eltérést megalapozó indokolás megtételére szólítja fel a biztosítót.

Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló információk, adatok alapján legkésőbb 2023. április 30. napjáig külön közleményben teszi közzé azon társaságok neveit, amelyek esetében a vizsgálat alapján a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek.

A nettó kárhányad

A nettó kárhányad számítási képlete:

(kárkifizetés+tételes tartalék+IBNR tartalék+közvetlen kárrendezési költség+közvetett kárrendezési költség)/megszolgált díj

A képletben szereplő összes paramétert az adott év december 31. állapota szerint kell meghatározni az alábbiak szerint:

  • kárkifizetés: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes kifizetés az adott évben viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
  • tételes tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes tételes függőkár tartalék az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
  • IBNR tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes késői károk tartaléka az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve
  • közvetlen kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes közvetlen, tehát ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költség kifizetés az adott évben befolyt, illetve a várhatóan befolyó viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
  • közvetett kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra, a biztosító teljes, nem ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költségéből allokált kárrendezési költség (kárrendezési költség tartalékkal együttesen) az adott évre, a befolyt, illetve a várhatóan befolyó (az előző pontban figyelembe nem vett) viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
  • megszolgált díj: az ágazatnak az adott évre jutó teljes bruttó megszolgált díja a viszontbiztosítónak átadott megszolgált díjrésszel csökkentve.

Forrás: KAVOSZ

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS