Támogatott mezőgazdasági biztosítások: igazolni kell a költségek észszerűségét

2023. 02. 07., 14:41

„A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás keretében csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”.

Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek ésszerűségének vizsgálatára – emlékeztet egy 2013-as európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kormány a hivatalos pályázati portálon január 18-án megjelent közleményben.

Az általános kötelezettség „A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás vonatkozásában azt jelenti, hogy csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”. A tét nem csekély: a felhívás keretösszege szakaszonként 14,3 milliárd forint, amelyből – szintén szakaszonként – 14 500 kérelem támogatható.

A biztosítási díjak ésszerűségének vizsgálata a referenciaévet megelőző 5 évben tapasztalt átlagos kárhányad (lásd alább) kiszámításával történik. A kárhányad vizsgálatra biztosítónként évente kerül sor. (A vizsgálathoz szükséges adatokat a biztosító társaságoknak legkésőbb 2023. február 28. napjáig szükséges benyújtaniuk az Irányító Hatóság felé az FPF@am.gov.hu e-mail-címre.)

A biztosítási díjak ésszerűnek tekinthetők, ha

a) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, vagy

b) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada nem éri el az 50 százalékot, de az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:
  ba) igazolja, hogy a biztosítási díja nem haladja meg más biztosító hasonló, szokásos biztosítási díját, vagy attól nem tér el szignifikánsan,
  bb) a biztosító piaci részesedése a referenciaévet megelőző 5 év átlagában nem haladja meg az 5 százalékot,
  bc) a biztosító eleget tesz az Irányító Hatóság által tett esetleges módosítási javaslatnak, beleértve a díjcsökkentést is.

Az Irányító Hatóság a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján megállapítja a kárhányad értékeket és biztosítónként megvizsgálja a biztosítási díj-költségek észszerűségét. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a kárhányad nem éri el az 50 százalékot, úgy az Irányító Hatóság – egy alkalommal, nyolc napos határidő tűzésével – eltérést megalapozó indokolás megtételére szólítja fel a biztosítót.

Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló információk, adatok alapján legkésőbb 2023. április 30. napjáig külön közleményben teszi közzé azon társaságok neveit, amelyek esetében a vizsgálat alapján a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek.

A nettó kárhányad

A nettó kárhányad számítási képlete:

(kárkifizetés+tételes tartalék+IBNR tartalék+közvetlen kárrendezési költség+közvetett kárrendezési költség)/megszolgált díj

A képletben szereplő összes paramétert az adott év december 31. állapota szerint kell meghatározni az alábbiak szerint:

  • kárkifizetés: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes kifizetés az adott évben viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
  • tételes tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes tételes függőkár tartalék az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
  • IBNR tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes késői károk tartaléka az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve
  • közvetlen kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes közvetlen, tehát ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költség kifizetés az adott évben befolyt, illetve a várhatóan befolyó viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
  • közvetett kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra, a biztosító teljes, nem ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költségéből allokált kárrendezési költség (kárrendezési költség tartalékkal együttesen) az adott évre, a befolyt, illetve a várhatóan befolyó (az előző pontban figyelembe nem vett) viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
  • megszolgált díj: az ágazatnak az adott évre jutó teljes bruttó megszolgált díja a viszontbiztosítónak átadott megszolgált díjrésszel csökkentve.

Forrás: KAVOSZ

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 15., 09:25
A magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez már nem elég több beruházás, több munkaóra vagy több export. A hazai vállalatoknak magasabb hozzáadott értékre, jobb szervezettségre, erősebb digitalizációra és tudatosabb vezetésre van szükségük – erről beszélt Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese a New World Talks 2026 gazdasági konferencián, Budapesten.
2026. 05. 15., 14:05
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a kiskereskedelmi (retail) folyamatokban mára általánossá vált. Az MI nem csupán technológiai eszköz, hanem olyan döntéstámogató megoldás, amely közvetlen hatással van a kiskereskedelmi cégek napi működési folyamataira. A legfontosabb tudnivalókat Csenterics András és Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei foglalták össze.
2026. 05. 15., 17:20
Az Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
2026-05-14 16:10:00
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV a rendelkezésére álló információk alapján állítja össze. Ha a tervezet elkészítésekor hibát, hiányosságot talál az adatokban, soron kívül értesíti az érintetteket, hogy még határidőben, május 20-áig javíthassák a bevallást. Még most sem késő regisztrálni a DÁP-ra vagy az Ügyfélkapu+-ra, hiszen a javítás is online a legegyszerűbb – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS