Támogatott mezőgazdasági biztosítások: igazolni kell a költségek észszerűségét

Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek ésszerűségének vizsgálatára – emlékeztet egy 2013-as európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kormány a hivatalos pályázati portálon január 18-án megjelent közleményben.

Az általános kötelezettség „A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás vonatkozásában azt jelenti, hogy csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”. A tét nem csekély: a felhívás keretösszege szakaszonként 14,3 milliárd forint, amelyből – szintén szakaszonként – 14 500 kérelem támogatható.

A biztosítási díjak ésszerűségének vizsgálata a referenciaévet megelőző 5 évben tapasztalt átlagos kárhányad (lásd alább) kiszámításával történik. A kárhányad vizsgálatra biztosítónként évente kerül sor. (A vizsgálathoz szükséges adatokat a biztosító társaságoknak legkésőbb 2023. február 28. napjáig szükséges benyújtaniuk az Irányító Hatóság felé az FPF@am.gov.hu e-mail-címre.)

A biztosítási díjak ésszerűnek tekinthetők, ha

a) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, vagy

b) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada nem éri el az 50 százalékot, de az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:
  ba) igazolja, hogy a biztosítási díja nem haladja meg más biztosító hasonló, szokásos biztosítási díját, vagy attól nem tér el szignifikánsan,
  bb) a biztosító piaci részesedése a referenciaévet megelőző 5 év átlagában nem haladja meg az 5 százalékot,
  bc) a biztosító eleget tesz az Irányító Hatóság által tett esetleges módosítási javaslatnak, beleértve a díjcsökkentést is.

Az Irányító Hatóság a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján megállapítja a kárhányad értékeket és biztosítónként megvizsgálja a biztosítási díj-költségek észszerűségét. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a kárhányad nem éri el az 50 százalékot, úgy az Irányító Hatóság – egy alkalommal, nyolc napos határidő tűzésével – eltérést megalapozó indokolás megtételére szólítja fel a biztosítót.

Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló információk, adatok alapján legkésőbb 2023. április 30. napjáig külön közleményben teszi közzé azon társaságok neveit, amelyek esetében a vizsgálat alapján a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek.

A nettó kárhányad

A nettó kárhányad számítási képlete:

(kárkifizetés+tételes tartalék+IBNR tartalék+közvetlen kárrendezési költség+közvetett kárrendezési költség)/megszolgált díj

A képletben szereplő összes paramétert az adott év december 31. állapota szerint kell meghatározni az alábbiak szerint:

• kárkifizetés: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes kifizetés az adott évben viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
• tételes tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes tételes függőkár tartalék az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
• IBNR tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes késői károk tartaléka az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve
• közvetlen kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes közvetlen, tehát ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költség kifizetés az adott évben befolyt, illetve a várhatóan befolyó viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
• közvetett kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra, a biztosító teljes, nem ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költségéből allokált kárrendezési költség (kárrendezési költség tartalékkal együttesen) az adott évre, a befolyt, illetve a várhatóan befolyó (az előző pontban figyelembe nem vett) viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
• megszolgált díj: az ágazatnak az adott évre jutó teljes bruttó megszolgált díja a viszontbiztosítónak átadott megszolgált díjrésszel csökkentve.

Forrás: KAVOSZ