Támogatott mezőgazdasági biztosítások: igazolni kell a költségek észszerűségét

2023. 02. 07., 14:41

„A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás keretében csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”.

Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek ésszerűségének vizsgálatára – emlékeztet egy 2013-as európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kormány a hivatalos pályázati portálon január 18-án megjelent közleményben.

Az általános kötelezettség „A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1.-16.) című felhívás vonatkozásában azt jelenti, hogy csak „azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek”. A tét nem csekély: a felhívás keretösszege szakaszonként 14,3 milliárd forint, amelyből – szintén szakaszonként – 14 500 kérelem támogatható.

A biztosítási díjak ésszerűségének vizsgálata a referenciaévet megelőző 5 évben tapasztalt átlagos kárhányad (lásd alább) kiszámításával történik. A kárhányad vizsgálatra biztosítónként évente kerül sor. (A vizsgálathoz szükséges adatokat a biztosító társaságoknak legkésőbb 2023. február 28. napjáig szükséges benyújtaniuk az Irányító Hatóság felé az FPF@am.gov.hu e-mail-címre.)

A biztosítási díjak ésszerűnek tekinthetők, ha

a) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, vagy

b) a növénybiztosítás 5 éves átlagos kárhányada nem éri el az 50 százalékot, de az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:
  ba) igazolja, hogy a biztosítási díja nem haladja meg más biztosító hasonló, szokásos biztosítási díját, vagy attól nem tér el szignifikánsan,
  bb) a biztosító piaci részesedése a referenciaévet megelőző 5 év átlagában nem haladja meg az 5 százalékot,
  bc) a biztosító eleget tesz az Irányító Hatóság által tett esetleges módosítási javaslatnak, beleértve a díjcsökkentést is.

Az Irányító Hatóság a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján megállapítja a kárhányad értékeket és biztosítónként megvizsgálja a biztosítási díj-költségek észszerűségét. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a kárhányad nem éri el az 50 százalékot, úgy az Irányító Hatóság – egy alkalommal, nyolc napos határidő tűzésével – eltérést megalapozó indokolás megtételére szólítja fel a biztosítót.

Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló információk, adatok alapján legkésőbb 2023. április 30. napjáig külön közleményben teszi közzé azon társaságok neveit, amelyek esetében a vizsgálat alapján a biztosítási díjak reálisak, ésszerűek.

A nettó kárhányad

A nettó kárhányad számítási képlete:

(kárkifizetés+tételes tartalék+IBNR tartalék+közvetlen kárrendezési költség+közvetett kárrendezési költség)/megszolgált díj

A képletben szereplő összes paramétert az adott év december 31. állapota szerint kell meghatározni az alábbiak szerint:

  • kárkifizetés: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes kifizetés az adott évben viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
  • tételes tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes tételes függőkár tartalék az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve;
  • IBNR tartalék: az adott évben bekövetkezett károkra megképzett összes késői károk tartaléka az adott év december 31. állapota szerint a várható viszontbiztosítási megtérülésekkel csökkentve
  • közvetlen kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra történő összes közvetlen, tehát ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költség kifizetés az adott évben befolyt, illetve a várhatóan befolyó viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
  • közvetett kárrendezési költség: az adott évben bekövetkezett károkra, a biztosító teljes, nem ügyszámokhoz rendelhető kárrendezési költségéből allokált kárrendezési költség (kárrendezési költség tartalékkal együttesen) az adott évre, a befolyt, illetve a várhatóan befolyó (az előző pontban figyelembe nem vett) viszontbiztosítási kárrendezési költség megtérülésekkel csökkentve;
  • megszolgált díj: az ágazatnak az adott évre jutó teljes bruttó megszolgált díja a viszontbiztosítónak átadott megszolgált díjrésszel csökkentve.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 20., 16:40
Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az egyéni vállalkozók köre tavaly közel 100 fővel tovább csökkent. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni – írja elemzésében az Opten.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-21 19:13:00
Ha Önnek van a feltételeknek megfelelő, eladó kutyája és részt kíván venni a NAV április hónapban tervezett kutyavásárán, akkor 2023. április 12-ig küldjön előzetes ajánlatot!
2023-03-21 15:13:00
A magyar rendszerváltást követő privatizációs tranzakciókba csöppenő hazai ügyvédeknek a 90-es évek közepén még újdonság volt, ma azonban már csak egyszerű technikai feladat egy cégfelvásárlást célzó tranzakció előtt az eladásra kínált társaság vagy üzletág (együtt: a céltársaság) „átvilágítása”. Ezt az amerikai jogi zsargonban a latinból kölcsönzött „due diligence”-nek nevezik, amely szószerint „kellő gondosságként” fordítható magyarra, de a fúziós ügyekre szakosodott magyar ügyvédek is inkább a latin megnevezést használják. A legfontosabb tudnivalókat dr. Papp Álmos, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners versenyjogi csoportjának vezetője foglalja össze.
2023-03-21 14:13:30
A hazai nagyvállalatok idén nem várnak árbevétel- és profitnövekedést. A cégek több mint egy éve csökkenő profittal számolnak, ami most negatív rekordot ért el, emellett az árbevétel várt változása is negatív előjelű – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi eredményeiből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: GUSTO

Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS